2017. április 26., szerda

5.-6. fejezet

                                                           5.




Telt az idő, én tovább kutakodtam.
 Az iwiw-en így rábukkantam valakire. Valakire, aki Vámpírként "hírdette" magát. Ő volt Clara. Manapság már valószínűleg sokan ismerik eme álnevet. Azért tisztázzuk, hogy nem minden Clara, Clara. 
 
Nos, nem hittem, hogy ő az akinek mutatja magát, így ráírtam, és válaszolt.
Először nem túl kedves hangnemben tettem fel kérdésemet, ami kb. Így hangzott:
-Valóban vámpír lenne?
A gúnyt tessék beleképzelni.
Nem hittem, hogy pont ott lelek rá egyikükre. És voltak ismerősei is, így erre is kitértem.
-Első kérdésére válaszolva, általában azok, akik ismerősnek jelölnek, már tudnak ezt azt velünk kapcsolatban.
 Érdekelt továbbá, hogy mégis mennyien vannak. Ezek amolyan általános kérdések voltak véleményem szerint.
-Hogy Magyarországon jelenleg hány vámpír tartózkodik, azt képtelenség lenne pontosan behatárolni, ugyanis állandó mozgásban vagyunk, ami azt jelenti, hogy országról-országra járunk. És, mint minden országban, Magyarországon is szép számban vagyunk jelen. Ez szükséges ahhoz, hogy egyesek tőlünk beépülhessenek a társadalomba, és mindent figyelemmel kísérhessenek.
  Nos, rendben, hát akkor vágjunk a lecsóba, gondoltam.
 Lássuk csak kicsit jobban a felépítésüket.
-A vezetők, mármint a Tanács, általában öt tagból áll. Azt vallják, hogy döntéseik fajunk javát szolgálják, de sokunk inkább a függetlenséget választja, mely persze azt is jelenti, hogy lázadóként üldözötté válik, de egy résznek, még így is megéri. Engem nem kötnek a szabályok, bár tény, nem vagyok a magam ellensége sem. Szerénység nélkül kijelenthetem, hogy profi „lázadó” vagyok, akit sem ember, sem vámpír nem tud kézre keríteni! A rejtőzködés nagymestere, aki olyan profi, lenyomozhatatlan rendszerrel dolgozik, melyet csak ő maga tud feltörni. Volt elég időm kitanulni a bonyolult rendszerek csínját-bínját.
Nem érdekelnek a törvények, ha akarom, megszegem őket, mert nekem így tetszik, és ne higgye, hogy ezzel egyedül vagyok. Ragadozó lettem, és eszerint élek. Ez nem jelenti azt, hogy kulturálatlan, vagy kegyetlen lennék, csak vannak dolgok, melyekre nagy ívben teszek, mert megtehetem.

Szóval törvényen kívüli, ha úgy tetszik. Á, nincsen ezzel semmi gond, sőt! Az a stílus, ahogyan írt, és amiket, megpendített bennem valamit, és onnantól fogva hol hittem neki, hol nem, de összességében úgy gondoltam, ha csak egy olyan valakivel is van dolgom, aki a kérdéseimre válaszol és én azokat igaznak is érzem- természetesen utána kutatva a válaszainak- akkor már nyert ügyem van. Hiszen tanultam valamit.
  Amolyan kézdezz-felelek időszak volt ez. Feltételezem, senkinek sem titok, hogy soha semmi nem tart örökké, így feltételeztem, hogy ez sem fog. Tehát mit tesz ilyenkor egy tudásszomjas emberke? Hát elhalmozza levelező partnerét minél több kérdéssel. Még akkor is, ha ez esetleg bosszantó a másik fél számára, hiszen az idő becses kincs és ki kell használni azt.
 Sok dolgot tudtam már Róluk, hiszen közben folyamatosan tartottuk a kapcsolatot akkor már barátomnak számító kedves ismerősömmel. Azzal, akivel indult az egész. A könyv írójával.
  Clara közölte velem, hogy álnevet használ, azonban az álnevét úgy hozta össze, hogy azok betűinek felcserélésével, megtudható valódi neve. Tehát anagramma. Hát, azért ez nem teljesen igaz, hiszen azóta már, ha nem is a teljes nevét, de a keresztnevét tudom.
 Ahogyan azt is, hogy ez egy általánosságban használatos név a körükben.
Időközben persze kiderült az is, hogy egykori "Albert"-em, eredeti nevén Charles Antoine Dion. Így őutána is érdeklődtem.
-Először is, igen, ismertem Charles-t. Nem igazán tudta eldönteni, melyik oldalra álljon. Mi túl "szabad akaratúak" voltunk neki, ugyanis ő nagyon is emberpárti volt, ami ránk nem jellemző. Mi nem "pátyolgatunk" senkit, a saját érdekeinket tartjuk elsődlegesnek, nem másokét. Lehet, hogy ez önzésnek hangzik, de ha megtehetjük, miért ne? Az emberi faj többsége is ugyanezt az elvet vallja, gondolom erre már rájött. Visszatérve Charles-ra, ő tényleg sok emberen segített. Szánta őket, pedig legtöbbjük nem érdemel jobb életet annál, amiben most van! Sokakat elvakít a gazdagság, azt hiszik övék a világ, aztán amilyen gyorsan kerülnek a csúcsra, olyan hamar hullnak a mélybe is. Sokuk nem is éli túl a zuhanást.
Na mindegy, a lényeg, hogy tudtam ki volt ő, de már nincs jelentősége. Ezek szerint maga az a nő, akinek már nem tudott segíteni? Hallottam róla, mert elég hamar híre ment. Csodálom, hogy még él. Bár nem ismerek konkrétan semmilyen Ralph-ot, de az a gyanúm, hogy az illető egy Arkhón volt. Ők a Tanács kopói. Velük találkozni egyenlő a halállal.
   Hajj, de jó nekem, mi?
Na de, miért is van egy Vámpír fenn a világhálón?
-Kérdezte miért választottam az iwiw-et. Nincs különösebb oka, ahogyan különösebb jelentősége sem. Ez egy nagy közösségi oldal, és hogy mi történik az "ismerőseimmel" nem igazán érdekel. Én nem Charles vagyok, és nagy valószínűséggel nem leszek az emberek szíve csücske, de nem is pályázom az év vámpírja címre!
A saját szórakoztatásomra vagyok jelen a világhálón, és persze a Tanács bosszantására. Ha valaki rám talál, és kíváncsi erre-arra, talán válaszolok a feltett kérdésekre, talán nem. Ha a Tanács kopói ez miatt látogatást tesznek valamelyiküknél, az nem az én gondom, hanem az övék, de az igazság az, hogy általuk sem fognak tudni eljutni hozzám.
   Jajj már, azért ennyire nem gonci ám. Persze érthető védekezési álláspont, hogy megpróbálja másmilyennek feltüntetni magát. És ő tudja a legjobban, hogy senkihez sem fognak csak úgy bekopogtatni, hogy- Hellóka, tudjuk ám, hogy beszélgetsz ezzel, meg azzal, tehát elő a farbával, hol is van az illető?
Tehát további kérdésekkel kellett elhalmoznom, tudván, fogy az idő.
Ekkorra már eléggé utána néztem minden olyannak, ami csak az utamba került, így a Szabadkőműveseknek, stb... Na de biztos ami biztos és persze hátha többet tudok meg általa, hát kérdések következtek tőlem, irányába.
-Hiszen a szabadkőművesek, Illuminátusok piramisa, és a felette lebegő szem, azok ők, ugye, a földönkívüli civilizáció? Valójában miattuk vagyunk ott ahol vagyunk, mind technikailag, mind mindenhogyan? Talán ők miatt lett a föld benépesítve? Mármint akit Istennek hívnak sokan, azok a földönkívüliek? A nyáj, azt szinte szó szerint kell venni? Az emberek a nyáj, a pásztorok pedig ők? A vámpír "piramis"és a már említett piramis akkor szinte ugyanaz? Jól gondoltam, hogy még azok fölött az emberek fölött is áll valaki, akiket mi a legmagasabban állóknak hiszünk?
(Nem rossz irányba keresgéltem, na de pontosítás szükségeletetik persze olykor):
-Mikor az emberiség "létrejött" nem volt elég erős és hosszú életű ahhoz, hogy civilizációkat irányíthasson. Ezért gondolták teremtenek valamit, ami nemcsak hogy "örök" életű, de elég erős is ahhoz, hogy vezető legyen. Azonban a kísérlet nem lett 100%-ig olyan, mint képzelték, mert a Vírus, melyet előállítottak csak úgy képes életben maradni, ha időnként "vérpótlást" kap. Ez veszélyessé tette e fajt, mert ha a "vérszomj" irányíthatatlanná vált, e lény nem védelmező, hanem pusztító szerepet töltött be. Először el akarták pusztítani teremtményüket, de mikor az fellázadva megszökött, úgy döntöttek megvárják, hogy boldogul, mit tanul, hogyan fejlődik, ahogyan azt az emberekkel is tették. A mai napig is "megfigyelés" alatt állunk az emberiséggel egyetemben. És persze sok más faj van még rajtunk kívül, melyeket itt-ott látni lehet ugyan, de a köztudatban nem szerepelnek. Ők is a kísérlet részei. Azóta mind az emberek, mind a vámpírok faja eljutott egy bizonyos szintig, ahonnan hamarosan ismét tovább kell lépnie. Az emberiség nem elég fejlett és érett ahhoz, hogy egymaga állhasson a piramis csúcsára. Szükséges, hogy álljon mögötte egy jóval magasabb szintű lény.
( Óh, és itt nem ám saját magukra gondolt.) (Továbbá, véleméynem szerint, nagyon is jól tudták anno mit is teremtenek, és főleg miért! Az, hogy mi ezzel még nem vagyunk tisztában, semmit sem jelent.)
-Mindenkit megillet a kivégzése előtt az utolsó szó joga?-folytattam tovább a fagatózást.
-A Tanács általi kivégzések alkalmával, minden halálraítélt szót emelhet az "utolsó szó" jogán.
Én magam is úgy tudom, hogy Charles ezen szó jogán, a maga és családja "biztonságát" kérte. Mivel a Tanács tagjai tiszteletben is tartják e kéréseket, így talán nincs félnivalója, de én azt mondom, ha egy Arkhónnak szemet szúr, megtalálja a módját annak, hogy elégtételt vegyen. Lehet, hogy csak arra vár, hogy kis idő elteltével biztonságban érezze magát.
Az Arkhónok furmányos lények, és szeretnek "játszadozni".

Egyre jobb-gondoltam, de kit izgat? Az van, ami van és ennyi.
 Kezdtem nagyon belejönni a faggatózásba és legfőképpen igencsek élveztem is.
-Ha ez a fejlődésről szól-akkor miért lesznek veszteségek?
(Logikus kérdés, nemde?)
-A veszteségek szükségesek ahhoz, hogy az emberiség, ha nem is teljesen, de tiszta lappal indíthasson a jövőre nézve. Gondolom maga is hallott már a túlnépesedésről, és arról, miként akarják csökkenteni ezt. Nem kell drasztikus dolgokra gondolni. Nem lőnek a tömegbe, vagy ilyesmi. Itt is a médiát hoznám fel. A fiatalokat arra "ösztönzik", hogy legyenek öngyilkosok, hogy igyanak, drogozzanak, stb, amivel lerövidíthetik az átlag életkorukat. Bevezetik a kötelező, papíron az emberek egészségét megóvó oltásokat, melyek csupán arra hivatottak, hogy lerombolva az immunrendszert ugyancsak rövid időn belül bekövetkező halálozásokat tudjanak előidézni vele. E célra ismételten a médiát használják, mert azon keresztül lehet a legjobban beültetni a bogarat az emberek fülébe azzal, hogy elhintik, újabb vírus ütötte fel a fejét!! A járvány már több országban is elterjedt, és szedi áldozatait! Ha pedig hivatalosan is elrendelik a járványügyiek, mindenki kénytelen lesz beoltatni magát. Aki mégsem teszi, pénzbírságot, vagy rosszabb esetben elzárást kaphat. De a legújabb titkos rendelet szerint, a szervezet rombolását már csecsemőkorban el fogják kezdeni, mivel a legkézenfekvőbb az. Már benne van a köztudatban, nem ellenkezik ellene senki, mivel tudják, hogy ez kötelező, és a gyermek "védelmét" szolgálja, stb. Ezt úgy fejlesztik ki, hogy hosszabb idő alatt, lassanként fejtse ki negatív, romboló hatását. Az átlagéletkort olyan 50 évre teszik. És akkor még nem is beszéltem a hiper-szupermarketekben egyre inkább elterjedő mesterséges ételekről, melyet oly előszeretettel vásárolnak az emberek, mert finom. Tele van mesterséges, a szervezet számára nemcsak hogy haszontalan, de romboló hatású anyagokkal. Nem foglalkozik vele senki. Azt gondolják, mivel bekerült a boltokba, biztosan nem ártalmas, ráadásul az ízfokozóknak köszönhetően finom is, hosszan eltartható, egyszerű és gyors, egyszóval TÖKÉLETES! Mi is nagyon jól érezzük ezt a vérükben! Már a vérnek sincs meg az a "zamata" ami sok évvel ezelőtt volt!! Mikor az emberek még nem tömték magukat ezzel a sok szintetikus szarral. Vitaminhiányosak, és kiveszett belőlük minden "élvezeti érték"! Még jó, hogy a szükséges vértestek így is megtalálhatóak benne, és az egyéb fellelhető "szenny", ránk nincs semmilyen hatással.

Ma már láthatjuk, hogy bizony igaza volt.
Egy valamit viszont nem értettem, hiszen emberi ésszel rendelkezem, ez pedig feltételez némi következetességet a részemről mindenféle dologban. Így aztán rákérdeztem.
-Miért akarna elégtételt venni valamelyik Arkhón?
-Hogy miért akarna elégtételt venni egy Arkhón, mikor látszólag semmi érdeke sem fűzi hozzá? Mert benne van a vérében! A bosszúvágy, és maga a vadászat élvezete, melyet nem engedhetnek szabadjára, de ha alkalmuk adódik rá, bizony megteszik! És az egészet úgy intézik, hogy ők jól jöjjenek ki belőle. Bármivel fel lehet bosszantani őket, és ki lehet vívni haragjukat. Elég egy nagyszájú megjegyzés, vagy a tiszteletlenség hiánya. Magasabb szintű élőlénynek vallják magukat az embereknél, ami lényegében így is van, de ők ezt szeretik hangoztatni, mi több, kinyilvánítani is némely esetben. Ők lekezelőn bánnak másokkal, és nagyon zokon tudják venni, ha egy általuk alacsonyabbnak nyilvánított létforma kezeli őket hasonlóképp. Ne kérdezze, miért van ez így. Már nagyon régóta így van. Ez lett beléjük kódolva. Biztosan volt ennek valami oka, vagy célja, de hogy mi, nem tudom. Erről mást kell kérdeznie, már ha lesz, aki megmondja. Én arra tippelnék, hogy pontosan abból a célból, hogy kitűnőek legyenek a vámpírok elleni vadászatra. Ha úgy tetszik, ők a legjobb, és leghatásosabb vámpírvadászok.
(Hejj de szuper, hogy én meg visszadumáltam. De bánja a Kánya! És jééé, még mindig élek és virulok. Hihi)

Érdeklődési és kutatási területem egyike volt, vagyis lett idővel Nostradamus és a jóslatai. És ki mástól tudhattam volna meg többet róla, mint tőle.
-Tudja kinek az apja volt ő (többek között)??
A maga által is ismert, illetve majdnem ismert, sok ember jótevőjének nevezett Antoine-é. Meglepődött? Nos, valóban minden és mindenki összefüggésben van. Nem gondoltam, hogy ez szóba kerül valaha is kettőnk közt, ahogyan azt sem, hogy van-e egyáltalán jelentősége mindennek, de most, hogy így Nostradamus szóba került, gondoltam ezt is megemlítem. Bár igazából már nincs semmi jelentősége. Nostradamusnak különleges képessége volt a jövő meglátására, melyek konkrét képek formájában meg is jelentek előtte. Utána már csak az éles eszét kellett használnia, hogy lássa a nyilvánvalót.

Az idő csak ment, én pedig egyre több mindennel kapcsolatban kezdtem tisztán látni. Hurrá!





                                                           6.





   Az -Igazi vámpírokról!- topik is egészen felkapott lett. Volt aki érdeklődött, volt aki csak olvasgatott. 
Természetesen egy ilyen témával, együtt jár a pletyka. Pletyka az oldalról, rólam, ki is lehetek, ki van az álnév-Penelope- mögött. Voltak akiket közelebb engedtem, voltak akiket nem.
Sok tini vámpírrajongó is megtalált, de ez nem meglepő. Kezdtem átlátni, kivel érdemes egyáltalán szóba elegyedni, kinek tudok nyújtani valamit, és ki az, aki úgymond "reménytelen". Még. Vagy lehet, hogy soha nem is lesz más. Volt itt minden kérem.
   Sátán fiától kezdve, egészen a magukat Vámpíroknak mondó egyénekig, és még tovább. Sőt, Vámpírvadászok is bizony.
A végén már megtanultam nevetni ezeken az embereken. Jó, előfordult olyan is, amikor kissé bosszankodtam.
Pl. egy srác, Vámpír lánnyal történő levelezésén, amiben leírt egy szép kis mesét, és így belekevert engem is. Akarom mondani Penelope mivoltomat. 
Talán nem sejtette, hogy ez eljut hozzám előbb-utóbb. Az ominózus levél pedig így szólt.
,,Én magam is egy vagyok közülük. Tényleg, pontosan tudom mit gondolhatsz most...anno én is csak nevettem volna egy ilyen kijelentés hallatán, és hamar sutba dobtam volna az egészet. Régen megszállottan kutattam a vámpírok után, és veled ellentétben én nemcsak a neten szörfözgettem és úgy egy-egy érdekesebb cikket elolvastam. Én kimentem terepre is, kérdezősködtem, kutattam, szó szerint nyomoztam. Ám ennek ellenére egy helyben toporogtam és lassacskán a kedvem is megcsappant. Nem akartam már még többet és még többet dolgozni a nagy semmiért. Egy nap azonban rám mosolygott a szerencse. Ekkor döbbentem rá, ha nem is a legjobb, de azért mégsem olyan hasznavehetetlen szerkezet ez az internet. Tehát egyik nap blogot szerkesztettem (szerintem kitalálod milyen témában) mikor felugrott a Google találatai között egy fórum. Sajnos a neve már nem maradt meg, de ez csak részletkérdés. Igazi vámpírokról szólt. Itt ismerkedtem meg a főadminnal Penelope-val. Írtam neki e-mailt, és volt néhány apró-cseprő kérdésem. Ám minden próbálkozásom vízbe fulladt. Penelope mindig csak kitérő válaszokat adott, és sosem segített igazán. Rá kellett jöjjek, így nem érek célt. Elkezdtünk ismerkedni, és jó néhány hónap múlva egészen megkedveltük egymást. Kisvártatva létrejött egy személyes találka is. Ezeket többször is megismételtük, én pedig próbáltam szerethetővé tenni magam. Legközelebb mikor ismét kérdésekkel volt merszem próbálkozni, megadott pár telefonszámot, én pedig bőszen telefonálgattam is. Egy évre rá, mindent tudtam a vámpírokról és szinte én is beavatott lettem. Bár itt jött a fekete leves...épp a sulihoz igyekeztem, mikor egy furgon leparkolt előttem. Két férfi beráncigált, és onnantól nem emlékszem semmire. Mikor kinyílt a szeme egy sötét és dohos pincében ültem megkötözve. Néhányan körbeálltak, majd az egyik átnyújtott egy vérrel teli poharat és rám parancsolt, hogy igyak különben meghalok. Azt is elmondták túl sokat tudtam, így már veszélyessé váltam. Azóta tengetem vámpírként a napjaimat és hellyel közzel ennek a létformának köszönhetem a férjemet is. Ma már egy (56 éves) 19-nek kinéző goth lányként élek."
Khm... ugye nem kell taglalnom, mennyire sántít az egész? Ez a sírva röhögős kategória nálam. 
 
Mindig volt valami hasonló eset, de legalább nem unatkoztam. Ilyenkor elgondolkoztam rajta, vajon van értelme annak amit csinálok?
 Annak, hogy próbálok rávilágítani bizonyos dolgokra, hátha sikerül ébredezésre buzdítanom az emberkéket.
Na de, aki ilyesmibe keveredik, elkezdi járni ezt az utat, annak nincsen kiszállás. Mert mindig rábukkan valami érdekességre, és akkor onnan folytatja, ahol abbahagyta. Nálam ez meg még jobban kiélesedett valamiért.
   Na azért szerencsére voltak értelmes emberek is, akikkel időnként összefutottam, hol így, hol úgy.
 Lássuk csak. Pl. egy nagyon kedves hölgyemény, akivel csakhamar fantasztikusan jókat csacsogtunk személyesen. Akkoriban még máshol laktam, és mint kiderült igen hasonló volt a gondolkodásunk.
 Idővel nagyon jó barátnők lettünk, és ő volt az egyik olyan ember, akinek mindent elmondtam. Igen, Róluk is. 
Anno, volt egy hölgyike, akihez gyakran elment. Nekem annyira nem volt szimpi az a -látó- hölgy, de üsse kavics, elmentem hozzá, mert kíváncsi lettem, nekem miket mondana.Tudi egyszer a kíváncsiság lesz a vesztem, bár ez önmagában jó dolog ám, mert ez viszi előrébb az embereket.
Az egyik, és talán ide is tartozó rész amit említett az volt, hogy bár tudta a valódi nevemet, mégis mindig Viktóriának hívott, mert hogy a bennem lévő lélek vagy micsudi azt mondja neki, hogy ez a neve. Szóval, gondoltam később, akkor az álnevem második fele legyen Viktória. Amúgy is tetszett ez a név.

De a topiknál maradva, felbukkant egy olyan srác is, aki szintén utánuk kutatott. Később aztán vele is felvették a kapcsolatot, de teljes elutasításban lett része, egy bizonyos betegség miatt. Ami nálunk embereknél nem nagy zűrt okoz, de ha belőle Vámpír, vagy donor lenne, akkor nem sülne el jól a helyzet.
Egyértelmű volt, hogy rákérdezek Claratól erre a furcsa betegségre.
Így aztán leültem a gép elé és megírtam neki a nagy kérdést, ami foglalkoztatott.
- Igaz az, hogy van olyan ember aki azért nem lehet se donor, se vámpír, mert valamiféle USH3 van a vérében??
Nem váratott sokat a válasza.
-Igen, aki ezzel a kromoszóma mutációval születik, az valóban alkalmatlan a donorságra és vámpírságra egyaránt. Gondolom, szeretné, ha ezt bővebben is kifejteném. Ha ilyen tájékozott irányunkban, akkor gondolom azt is tudja, hogy a szervezetünk jórészt fehérjékből épül fel, és hogy a szervezetünkben nagy szerepe van a fehérjék működésének. E mutáció azonban kihat ezek működésére, és a hibás működésnek köszönhetően, a Vírus, mely alapból pusztítja a vörös vérsejteket, a rendellenes szervezetben olyan gyorsan vinné végbe e rombolási folyamatot, hogy több liternyi vér kellene óránként, hogy ezt helyre lehessen hozni. Egy vámpírnak ezzel ellentétben csupán néhány dl-nyi vér kell az életben maradáshoz, 3-4 naponta. Ez felesleges pusztításhoz vezetne, ami a Tanács nem hagy jóvá.

Ezt is tisztáztuk. Szupi! Akkor mehetünk tovább? Hát hogyne!
 A srác érthető módon teljesen letört, elkeseredett, hogy elutasították.
Ez van, sokan vannak ezzel így. Tessék kérem elfogadni, vagy ha ez nem jó alternatíva, akkor a fejedet bele verheted ugyan a falba, de kérdés van-e értelme.
Kicsit tépelődtem, megkérdezzem-e azt ami még foglalkoztat, de hát persze hogy rátértem arra is.
-Amikor a vámpírok meghalnak-nem tűz által-hanem csak simán, mondjuk levágják a fejüket, vagy szíven szúrják őket-mi lesz a testükkel??Úgy értem elporlad azonnal, vagy összeaszalódik, vagy semmi sem történik? 
(Jól van na, akkor még csak puhatolóztam bizonyos dolgokat illetően.)
Szerencsére válaszolt:
-A szíven szúrástól nem halunk meg, csakis tűz által, vagy "fejvesztés" hatására, de ezekben az esetekben semmi extra nem történik. Viszont sohasem hagyunk hátra vámpírtetemeket. Van egy "brigád", akiknek az ilyen holttestek eltüntetése a feladata, és bizony nagyon is jól végzik a munkájukat!
  Tyűha.... mik vannak! Ezzel is tanultam valamit róluk. Szuper rendszerük van, összeszedettek, mindenkiről kiderítenek mindent, ha úgy tartja kedvük, és aligha lehet őket kijátszani. Kezdtem kicsikének érezni magam, na de -kicsi a bors, ám erős-, vagy mi a manó.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése