5.
Telt
az idő, én tovább kutakodtam.
Az iwiw-en így rábukkantam valakire.
Valakire, aki Vámpírként "hírdette" magát. Ő volt
Clara. Manapság már valószínűleg sokan ismerik eme álnevet.
Azért tisztázzuk, hogy nem minden Clara, Clara.
Nos,
nem hittem, hogy ő az akinek mutatja magát, így ráírtam, és
válaszolt.
Először
nem túl kedves hangnemben tettem fel kérdésemet, ami kb. Így
hangzott:
-Valóban
vámpír lenne?
A
gúnyt tessék beleképzelni.
Nem
hittem, hogy pont ott lelek rá egyikükre. És voltak ismerősei is,
így erre is kitértem.
-Első
kérdésére válaszolva, általában azok, akik ismerősnek
jelölnek, már tudnak ezt azt velünk kapcsolatban.
Érdekelt
továbbá, hogy mégis mennyien vannak. Ezek amolyan általános
kérdések voltak véleményem szerint.
-Hogy
Magyarországon jelenleg hány vámpír tartózkodik, azt képtelenség
lenne pontosan behatárolni, ugyanis állandó mozgásban vagyunk,
ami azt jelenti, hogy országról-országra járunk. És, mint minden
országban, Magyarországon is szép számban vagyunk jelen. Ez
szükséges ahhoz, hogy egyesek tőlünk beépülhessenek a
társadalomba, és mindent figyelemmel kísérhessenek.
Nos,
rendben, hát akkor vágjunk a lecsóba, gondoltam.
Lássuk csak
kicsit jobban a felépítésüket.
-A
vezetők, mármint a Tanács, általában öt tagból áll. Azt
vallják, hogy döntéseik fajunk javát szolgálják, de sokunk
inkább a függetlenséget választja, mely persze azt is jelenti,
hogy lázadóként üldözötté válik, de egy résznek, még így
is megéri. Engem nem kötnek a szabályok, bár tény, nem vagyok a
magam ellensége sem. Szerénység nélkül kijelenthetem, hogy profi
„lázadó” vagyok, akit sem ember, sem vámpír nem tud kézre
keríteni! A rejtőzködés nagymestere, aki olyan profi,
lenyomozhatatlan rendszerrel dolgozik, melyet csak ő maga tud
feltörni. Volt elég időm kitanulni a bonyolult rendszerek
csínját-bínját.
Nem
érdekelnek a törvények, ha akarom, megszegem őket, mert nekem így
tetszik, és ne higgye, hogy ezzel egyedül vagyok. Ragadozó lettem,
és eszerint élek. Ez nem jelenti azt, hogy kulturálatlan, vagy
kegyetlen lennék, csak vannak dolgok, melyekre nagy ívben teszek,
mert megtehetem.
Szóval törvényen
kívüli, ha úgy tetszik. Á, nincsen ezzel semmi gond, sőt! Az a
stílus, ahogyan írt, és amiket, megpendített bennem valamit, és
onnantól fogva hol hittem neki, hol nem, de összességében úgy
gondoltam, ha csak egy olyan valakivel is van dolgom, aki a kérdéseimre
válaszol és én azokat igaznak is érzem- természetesen utána
kutatva a válaszainak- akkor már nyert ügyem van. Hiszen tanultam
valamit.
Amolyan kézdezz-felelek
időszak volt ez. Feltételezem, senkinek sem titok, hogy soha semmi nem tart örökké,
így feltételeztem, hogy ez sem fog. Tehát mit tesz ilyenkor egy tudásszomjas emberke?
Hát elhalmozza levelező partnerét minél több kérdéssel. Még akkor
is, ha ez esetleg bosszantó a másik fél számára, hiszen az idő
becses kincs és ki kell használni azt.
Sok
dolgot tudtam már Róluk, hiszen közben folyamatosan tartottuk a
kapcsolatot akkor már barátomnak számító kedves ismerősömmel.
Azzal, akivel indult az egész. A könyv írójával.
Clara közölte velem,
hogy álnevet használ, azonban az álnevét úgy hozta össze, hogy
azok betűinek felcserélésével, megtudható valódi neve. Tehát
anagramma. Hát, azért ez nem teljesen igaz, hiszen azóta már, ha
nem is a teljes nevét, de a keresztnevét tudom.
Ahogyan azt is,
hogy ez egy általánosságban használatos név a körükben.
Időközben
persze kiderült az is, hogy egykori "Albert"-em, eredeti
nevén Charles Antoine Dion. Így őutána is érdeklődtem.
-Először
is, igen, ismertem Charles-t. Nem igazán tudta eldönteni, melyik
oldalra álljon. Mi túl "szabad akaratúak" voltunk neki,
ugyanis ő nagyon is emberpárti volt, ami ránk nem jellemző. Mi
nem "pátyolgatunk" senkit, a saját érdekeinket tartjuk
elsődlegesnek, nem másokét. Lehet, hogy ez önzésnek hangzik, de
ha megtehetjük, miért ne? Az emberi faj többsége is ugyanezt az
elvet vallja, gondolom erre már rájött. Visszatérve Charles-ra, ő
tényleg sok emberen segített. Szánta őket, pedig legtöbbjük nem
érdemel jobb életet annál, amiben most van! Sokakat elvakít a
gazdagság, azt hiszik övék a világ, aztán amilyen gyorsan
kerülnek a csúcsra, olyan hamar hullnak a mélybe is. Sokuk nem is
éli túl a zuhanást.
Na
mindegy, a lényeg, hogy tudtam ki volt ő, de már nincs
jelentősége. Ezek szerint maga az a nő, akinek már nem tudott
segíteni? Hallottam róla, mert elég hamar híre ment. Csodálom,
hogy még él. Bár nem ismerek konkrétan semmilyen Ralph-ot, de az
a gyanúm, hogy az illető egy Arkhón volt. Ők a Tanács kopói.
Velük találkozni egyenlő a halállal.
Hajj, de jó nekem, mi?
Na
de, miért is van egy Vámpír fenn a világhálón?
-Kérdezte
miért választottam az iwiw-et. Nincs különösebb oka, ahogyan
különösebb jelentősége sem. Ez egy nagy közösségi oldal, és
hogy mi történik az "ismerőseimmel" nem igazán érdekel.
Én nem Charles vagyok, és nagy valószínűséggel nem leszek az
emberek szíve csücske, de nem is pályázom az év vámpírja
címre!
A
saját szórakoztatásomra vagyok jelen a világhálón, és persze a
Tanács bosszantására. Ha valaki rám talál, és kíváncsi
erre-arra, talán válaszolok a feltett kérdésekre, talán nem. Ha
a Tanács kopói ez miatt látogatást tesznek valamelyiküknél, az
nem az én gondom, hanem az övék, de az igazság az, hogy általuk
sem fognak tudni eljutni hozzám.
Jajj
már, azért ennyire nem gonci ám. Persze érthető védekezési
álláspont, hogy megpróbálja másmilyennek feltüntetni magát. És ő tudja a legjobban, hogy senkihez sem fognak csak úgy bekopogtatni, hogy- Hellóka, tudjuk ám, hogy beszélgetsz ezzel, meg azzal, tehát elő a farbával, hol is van az illető?
Tehát további
kérdésekkel kellett elhalmoznom, tudván, fogy az idő.
Ekkorra már eléggé utána néztem minden olyannak, ami csak az utamba került, így a Szabadkőműveseknek, stb... Na de biztos ami biztos és persze hátha többet tudok meg általa, hát kérdések következtek tőlem, irányába.
-Hiszen
a szabadkőművesek, Illuminátusok piramisa, és a felette lebegő
szem, azok ők, ugye, a földönkívüli civilizáció? Valójában
miattuk vagyunk ott ahol vagyunk, mind technikailag, mind
mindenhogyan? Talán ők miatt lett a föld benépesítve? Mármint
akit Istennek hívnak sokan, azok a földönkívüliek? A nyáj, azt
szinte szó szerint kell venni? Az emberek a nyáj, a pásztorok
pedig ők? A vámpír "piramis"és a már említett piramis
akkor szinte ugyanaz? Jól gondoltam, hogy még azok fölött az
emberek fölött is áll valaki,
akiket mi a legmagasabban állóknak hiszünk?
(Nem rossz irányba keresgéltem, na de pontosítás szükségeletetik persze olykor):
-Mikor
az emberiség "létrejött" nem volt elég erős és hosszú
életű ahhoz, hogy civilizációkat irányíthasson. Ezért
gondolták teremtenek valamit, ami nemcsak hogy "örök"
életű, de elég erős is ahhoz, hogy vezető legyen. Azonban a
kísérlet nem lett 100%-ig olyan, mint képzelték, mert a Vírus,
melyet előállítottak csak úgy képes életben maradni, ha
időnként "vérpótlást" kap. Ez veszélyessé tette e
fajt, mert ha a "vérszomj" irányíthatatlanná vált, e
lény nem védelmező, hanem pusztító szerepet töltött be.
Először el akarták pusztítani teremtményüket, de mikor az
fellázadva megszökött, úgy döntöttek megvárják, hogy
boldogul, mit tanul, hogyan fejlődik, ahogyan azt az emberekkel is
tették. A mai napig is "megfigyelés" alatt állunk az
emberiséggel egyetemben. És persze sok más faj van még rajtunk
kívül, melyeket itt-ott látni lehet ugyan, de a köztudatban nem
szerepelnek. Ők is a kísérlet részei. Azóta mind az emberek,
mind a vámpírok faja eljutott egy bizonyos szintig, ahonnan
hamarosan ismét tovább kell lépnie. Az emberiség nem elég
fejlett és érett ahhoz, hogy egymaga állhasson a piramis csúcsára.
Szükséges, hogy álljon mögötte egy jóval magasabb szintű
lény.
( Óh, és itt nem ám saját magukra gondolt.) (Továbbá, véleméynem szerint, nagyon is jól tudták anno mit is teremtenek, és főleg miért! Az, hogy mi ezzel még nem vagyunk tisztában, semmit sem jelent.)
-Mindenkit
megillet a kivégzése előtt az utolsó szó joga?-folytattam tovább a fagatózást.
-A
Tanács általi kivégzések alkalmával, minden halálraítélt szót
emelhet az "utolsó szó" jogán.
Én
magam is úgy tudom, hogy Charles ezen szó jogán, a maga és
családja "biztonságát" kérte. Mivel a Tanács tagjai
tiszteletben is tartják e kéréseket, így talán nincs
félnivalója, de én azt mondom, ha egy Arkhónnak szemet szúr,
megtalálja a módját annak, hogy elégtételt vegyen. Lehet, hogy
csak arra vár, hogy kis idő elteltével biztonságban érezze
magát.
Az
Arkhónok furmányos lények, és szeretnek "játszadozni".
Egyre
jobb-gondoltam, de kit izgat? Az van, ami van és ennyi.
Kezdtem nagyon belejönni a faggatózásba és legfőképpen igencsek élveztem is.
-Ha
ez a fejlődésről szól-akkor miért lesznek veszteségek?
(Logikus kérdés, nemde?)
-A
veszteségek szükségesek ahhoz, hogy az emberiség, ha nem is
teljesen, de tiszta lappal indíthasson a jövőre nézve. Gondolom
maga is hallott már a túlnépesedésről, és arról, miként
akarják csökkenteni ezt. Nem kell drasztikus dolgokra gondolni. Nem
lőnek a tömegbe, vagy ilyesmi. Itt is a médiát hoznám fel. A
fiatalokat arra "ösztönzik", hogy legyenek öngyilkosok,
hogy igyanak, drogozzanak, stb, amivel lerövidíthetik az átlag
életkorukat. Bevezetik a kötelező, papíron az emberek egészségét
megóvó oltásokat, melyek csupán arra hivatottak, hogy lerombolva
az immunrendszert ugyancsak rövid időn belül bekövetkező
halálozásokat tudjanak előidézni vele. E célra ismételten a
médiát használják, mert azon keresztül lehet a legjobban
beültetni a bogarat az emberek fülébe azzal, hogy elhintik, újabb
vírus ütötte fel a fejét!! A járvány már több országban is
elterjedt, és szedi áldozatait! Ha pedig hivatalosan is elrendelik
a járványügyiek, mindenki kénytelen lesz beoltatni magát. Aki
mégsem teszi, pénzbírságot, vagy rosszabb esetben elzárást
kaphat. De a legújabb titkos rendelet szerint, a szervezet
rombolását már csecsemőkorban el fogják kezdeni, mivel a
legkézenfekvőbb az. Már benne van a köztudatban, nem ellenkezik
ellene senki, mivel tudják, hogy ez kötelező, és a gyermek
"védelmét" szolgálja, stb. Ezt úgy fejlesztik ki, hogy
hosszabb idő alatt, lassanként fejtse ki negatív, romboló
hatását. Az átlagéletkort olyan 50 évre teszik. És akkor még
nem is beszéltem a hiper-szupermarketekben egyre inkább elterjedő
mesterséges ételekről, melyet oly előszeretettel vásárolnak az
emberek, mert finom. Tele van mesterséges, a szervezet számára
nemcsak hogy haszontalan, de romboló hatású anyagokkal. Nem
foglalkozik vele senki. Azt gondolják, mivel bekerült a boltokba,
biztosan nem ártalmas, ráadásul az ízfokozóknak köszönhetően
finom is, hosszan eltartható, egyszerű és gyors, egyszóval
TÖKÉLETES! Mi is nagyon jól érezzük ezt a vérükben! Már a
vérnek sincs meg az a "zamata" ami sok évvel ezelőtt
volt!! Mikor az emberek még nem tömték magukat ezzel a sok
szintetikus szarral. Vitaminhiányosak, és kiveszett belőlük
minden "élvezeti érték"! Még jó, hogy a szükséges
vértestek így is megtalálhatóak benne, és az egyéb fellelhető
"szenny", ránk nincs semmilyen hatással.
Ma
már láthatjuk, hogy bizony igaza volt.
Egy
valamit viszont nem értettem, hiszen emberi ésszel rendelkezem, ez
pedig feltételez némi következetességet a részemről mindenféle
dologban. Így aztán rákérdeztem.
-Miért
akarna elégtételt venni valamelyik Arkhón?
-Hogy
miért akarna elégtételt venni egy Arkhón, mikor látszólag semmi
érdeke sem fűzi hozzá? Mert benne van a vérében! A bosszúvágy,
és maga a vadászat élvezete, melyet nem engedhetnek szabadjára,
de ha alkalmuk adódik rá, bizony megteszik! És az egészet úgy
intézik, hogy ők jól jöjjenek ki belőle. Bármivel fel lehet
bosszantani őket, és ki lehet vívni haragjukat. Elég egy
nagyszájú megjegyzés, vagy a tiszteletlenség hiánya. Magasabb
szintű élőlénynek vallják magukat az embereknél, ami lényegében
így is van, de ők ezt szeretik hangoztatni, mi több,
kinyilvánítani is némely esetben. Ők lekezelőn bánnak másokkal,
és nagyon zokon tudják venni, ha egy általuk alacsonyabbnak
nyilvánított létforma kezeli őket hasonlóképp. Ne kérdezze,
miért van ez így. Már nagyon régóta így van. Ez lett beléjük
kódolva. Biztosan volt ennek valami oka, vagy célja, de hogy mi,
nem tudom. Erről mást kell kérdeznie, már ha lesz, aki megmondja.
Én arra tippelnék, hogy pontosan abból a célból, hogy kitűnőek
legyenek a vámpírok elleni vadászatra. Ha úgy tetszik, ők a
legjobb, és leghatásosabb vámpírvadászok.
(Hejj
de szuper, hogy én meg visszadumáltam. De bánja a Kánya! És
jééé, még mindig élek és virulok. Hihi)
Érdeklődési és
kutatási területem egyike volt, vagyis lett idővel Nostradamus és
a jóslatai. És ki mástól tudhattam volna meg többet róla, mint
tőle.
-Tudja
kinek az apja volt ő (többek között)??
A
maga által is ismert, illetve majdnem ismert, sok ember jótevőjének
nevezett Antoine-é. Meglepődött? Nos, valóban minden és mindenki
összefüggésben van. Nem gondoltam, hogy ez szóba kerül valaha is
kettőnk közt, ahogyan azt sem, hogy van-e egyáltalán jelentősége
mindennek, de most, hogy így Nostradamus szóba került, gondoltam
ezt is megemlítem. Bár igazából már nincs semmi jelentősége.
Nostradamusnak különleges képessége volt a jövő meglátására,
melyek konkrét képek formájában meg is jelentek előtte. Utána
már csak az éles eszét kellett használnia, hogy lássa a
nyilvánvalót.
Az
idő csak ment, én pedig egyre több mindennel kapcsolatban kezdtem
tisztán látni. Hurrá!
6.
Az -Igazi vámpírokról!- topik is egészen felkapott lett. Volt aki érdeklődött, volt aki
csak olvasgatott.
Természetesen egy ilyen témával, együtt jár a
pletyka. Pletyka az oldalról, rólam, ki is lehetek, ki van az
álnév-Penelope- mögött. Voltak akiket közelebb engedtem, voltak
akiket nem.
Sok
tini vámpírrajongó is megtalált, de ez nem meglepő. Kezdtem
átlátni, kivel érdemes egyáltalán szóba elegyedni, kinek tudok
nyújtani valamit, és ki az, aki úgymond "reménytelen".
Még. Vagy lehet, hogy soha nem is lesz más. Volt itt minden kérem.
Sátán fiától
kezdve, egészen a magukat Vámpíroknak mondó egyénekig, és még
tovább. Sőt, Vámpírvadászok is bizony.
A
végén már megtanultam nevetni ezeken az embereken. Jó, előfordult olyan is,
amikor kissé bosszankodtam.
Pl.
egy srác, Vámpír lánnyal történő levelezésén, amiben leírt
egy szép kis mesét, és így belekevert engem is. Akarom mondani
Penelope mivoltomat.
Talán nem sejtette, hogy ez eljut
hozzám előbb-utóbb. Az ominózus levél pedig így szólt.
,,Én
magam is egy vagyok közülük. Tényleg, pontosan tudom mit
gondolhatsz most...anno én is csak nevettem volna egy ilyen
kijelentés hallatán, és hamar sutba dobtam volna az egészet.
Régen megszállottan kutattam a vámpírok után, és veled
ellentétben én nemcsak a neten szörfözgettem és úgy egy-egy
érdekesebb cikket elolvastam. Én kimentem terepre is,
kérdezősködtem, kutattam, szó szerint nyomoztam. Ám ennek
ellenére egy helyben toporogtam és lassacskán a kedvem is
megcsappant. Nem akartam már még többet és még többet dolgozni
a nagy semmiért. Egy nap azonban rám mosolygott a szerencse. Ekkor
döbbentem rá, ha nem is a legjobb, de azért mégsem olyan
hasznavehetetlen szerkezet ez az internet. Tehát egyik nap blogot
szerkesztettem (szerintem kitalálod milyen témában) mikor
felugrott a Google találatai között egy fórum. Sajnos a neve már
nem maradt meg, de ez csak részletkérdés. Igazi vámpírokról
szólt. Itt ismerkedtem meg a főadminnal Penelope-val. Írtam neki
e-mailt, és volt néhány apró-cseprő kérdésem. Ám minden
próbálkozásom vízbe fulladt. Penelope mindig csak kitérő
válaszokat adott, és sosem segített igazán. Rá kellett jöjjek,
így nem érek célt. Elkezdtünk ismerkedni, és jó néhány hónap
múlva egészen megkedveltük egymást. Kisvártatva létrejött egy
személyes találka is. Ezeket többször is megismételtük, én
pedig próbáltam szerethetővé tenni magam. Legközelebb mikor
ismét kérdésekkel volt merszem próbálkozni, megadott pár
telefonszámot, én pedig bőszen telefonálgattam is. Egy évre rá,
mindent tudtam a vámpírokról és szinte én is beavatott lettem.
Bár itt jött a fekete leves...épp a sulihoz igyekeztem, mikor egy
furgon leparkolt előttem. Két férfi beráncigált, és onnantól
nem emlékszem semmire. Mikor kinyílt a szeme egy sötét és dohos
pincében ültem megkötözve. Néhányan körbeálltak, majd az
egyik átnyújtott egy vérrel teli poharat és rám parancsolt, hogy
igyak különben meghalok. Azt is elmondták túl sokat tudtam, így
már veszélyessé váltam. Azóta tengetem vámpírként a napjaimat
és hellyel közzel ennek a létformának köszönhetem a férjemet
is. Ma már egy (56 éves) 19-nek kinéző goth lányként élek."
Mindig
volt valami hasonló eset, de legalább nem unatkoztam. Ilyenkor
elgondolkoztam rajta, vajon van értelme annak amit csinálok?
Annak,
hogy próbálok rávilágítani bizonyos dolgokra, hátha sikerül
ébredezésre buzdítanom az emberkéket.
Na
de, aki ilyesmibe keveredik, elkezdi járni ezt az utat, annak
nincsen kiszállás. Mert mindig rábukkan valami érdekességre, és
akkor onnan folytatja, ahol abbahagyta. Nálam ez meg még jobban
kiélesedett valamiért.
Na
azért szerencsére voltak értelmes emberek is, akikkel időnként
összefutottam, hol így, hol úgy.
Lássuk csak. Pl. egy nagyon
kedves hölgyemény, akivel csakhamar fantasztikusan jókat csacsogtunk személyesen.
Akkoriban még máshol laktam, és mint kiderült igen hasonló volt
a gondolkodásunk.
Idővel nagyon jó barátnők lettünk, és ő
volt az egyik olyan ember, akinek mindent elmondtam. Igen, Róluk is.
Anno, volt egy hölgyike, akihez gyakran elment. Nekem annyira nem
volt szimpi az a -látó- hölgy, de üsse kavics, elmentem hozzá,
mert kíváncsi lettem, nekem miket mondana.Tudi egyszer a kíváncsiság lesz a vesztem, bár ez önmagában jó dolog ám, mert ez viszi előrébb az embereket.
Az
egyik, és talán ide is tartozó rész amit említett az volt, hogy
bár tudta a valódi nevemet, mégis mindig Viktóriának hívott,
mert hogy a bennem lévő lélek vagy micsudi azt mondja neki, hogy
ez a neve. Szóval, gondoltam később, akkor az álnevem második
fele legyen Viktória. Amúgy is tetszett ez a név.
De
a topiknál maradva, felbukkant egy olyan srác is, aki szintén
utánuk kutatott. Később aztán vele is felvették a kapcsolatot,
de teljes elutasításban lett része, egy bizonyos betegség miatt.
Ami nálunk embereknél nem nagy zűrt okoz, de ha belőle Vámpír,
vagy donor lenne, akkor nem sülne el jól a helyzet.
Egyértelmű
volt, hogy rákérdezek Claratól erre a furcsa betegségre.
Így
aztán leültem a gép elé és megírtam neki a nagy kérdést, ami
foglalkoztatott.
-
Igaz az, hogy van olyan ember aki azért nem lehet se donor, se
vámpír, mert valamiféle USH3 van a vérében??
Nem
váratott sokat a válasza.
-Igen,
aki ezzel a kromoszóma mutációval születik, az valóban
alkalmatlan a donorságra és vámpírságra egyaránt. Gondolom,
szeretné, ha ezt bővebben is kifejteném. Ha ilyen tájékozott
irányunkban, akkor gondolom azt is tudja, hogy a szervezetünk
jórészt fehérjékből épül fel, és hogy a szervezetünkben nagy
szerepe van a fehérjék működésének. E mutáció azonban kihat
ezek működésére, és a hibás működésnek köszönhetően, a
Vírus, mely alapból pusztítja a vörös vérsejteket, a
rendellenes szervezetben olyan gyorsan vinné végbe e rombolási
folyamatot, hogy több liternyi vér kellene óránként, hogy ezt
helyre lehessen hozni. Egy vámpírnak ezzel ellentétben csupán
néhány dl-nyi vér kell az életben maradáshoz, 3-4 naponta. Ez
felesleges pusztításhoz vezetne, ami a Tanács nem hagy jóvá.
Ezt
is tisztáztuk. Szupi! Akkor mehetünk tovább? Hát hogyne!
A srác
érthető módon teljesen letört, elkeseredett, hogy elutasították.
Ez
van, sokan vannak ezzel így. Tessék kérem elfogadni, vagy ha ez
nem jó alternatíva, akkor a fejedet bele verheted ugyan a falba, de
kérdés van-e értelme.
Kicsit
tépelődtem, megkérdezzem-e azt ami még foglalkoztat, de hát
persze hogy rátértem arra is.
-Amikor
a vámpírok meghalnak-nem tűz által-hanem csak simán, mondjuk
levágják a fejüket, vagy szíven szúrják őket-mi lesz a
testükkel??Úgy értem elporlad azonnal, vagy összeaszalódik,
vagy semmi sem történik? (Jól van na, akkor még csak puhatolóztam bizonyos dolgokat illetően.)
Szerencsére válaszolt:
-A
szíven szúrástól nem halunk meg, csakis tűz által, vagy
"fejvesztés" hatására, de ezekben az esetekben semmi
extra nem történik. Viszont sohasem hagyunk hátra
vámpírtetemeket. Van egy "brigád", akiknek az ilyen
holttestek eltüntetése a feladata, és bizony nagyon is jól
végzik a munkájukat!
Tyűha....
mik vannak! Ezzel is tanultam valamit róluk. Szuper rendszerük
van, összeszedettek, mindenkiről kiderítenek mindent, ha úgy
tartja kedvük, és aligha lehet őket kijátszani. Kezdtem
kicsikének érezni magam, na de -kicsi a bors, ám erős-, vagy mi
a manó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése