12.-13. fejezet

                                                              12.

Válaszlevelemben ismét sok kérdéssel halmoztam el, hiszen tudásszomjam határtalannak bizonyult.

Két hét elteltével pedig ismét jelentkezett.

-Már biztosan nagyon vártad a válaszomat, mert emberi léptekkel nézve, sok idő telt el a legutóbbi levelem óta! De akkor lássunk is hozzá.

Az Univerzumos dolgot sajnos nem tudom neked elmagyarázni, azt emberként én sem érteném meg. Ez is egyfajta körforgás, ami nekünk természetes, számotokra pedig ismeretlen. Hát lenne még mit tanítani az emberiségnek, de nyilván ezt senki nem fogja belétek plántálni.

Clara valóban idősebb A.-nál, bár erről pontosan sohasem faggatóztam még, és nem is fogok. Amit el akar mondani elmondja, amit nem, azt nem. Nálunk másként működnek a dolgok, mi nem szoktunk kérdezősködni, mert amit tudnunk kell, azt úgyis megtudjuk, a többi pedig lényegtelen.

Alberttel az volt a probléma, hogy ő szemben ment a sorssal. Nem azon az úton haladt, amin neki kellett volna, és ezzel azok sorsát is összekuszálta, akikkel kapcsolatba került, és ez az, amit nem kellett volna. Ez bizonyára bonyolult a számodra, én pedig nem igazán tudom, hogyan magyarázzam el úgy, hogy megértsd. Akikkel kapcsolatba kerülünk, azoknak megváltoztatjuk az életét, a sorsmenetét.

 A Te életed is másként alakult volna, ha nem kerültél volna kapcsolatba bizonyos emberekkel. Más irányba tartanál, más érzések kavarognának benned. A különbség az, hogy neked jelenleg pont ez az életutad, Albert pedig megváltoztatta volna, ha annak idején találkozik veled. Befolyásolta volna a szabad akaratot, mivel olyasvalamit ajánlott fel, amire nem mondasz nemet, és ezzel lényegében az irányítás, valamint az életed menete az ő kezébe került volna. Attól kezdve a szabad akarat csupán illúzió lett volna számodra, mert te ugyan abban a hitben éltél volna, hogy te vagy a sorsod irányítója, pedig nem. Az emberek többsége sajnos ugyanebben az illúzióban leledzik egy életen át, és ezzel csak az a gond, hogy tovább tart majd a leszületésük, mint a „felvilágosultaknak”.

    Soha semmiért nem kell magadat hibáztatnod, amiatt pedig főként nem, ami velem történt!! Nekem ez volt megírva, ahogy írtad is, mindenképpen ez lett volna az utam, és az, hogy egymásra találtunk, nem véletlen. Te vonzottál be, mivel Te vagy a „Kereső”, és azért jön ezzel mindenki, mert neked ez van megírva ebben az életben, valamint az anyaság. Nem alakulhat másként az életed, mert most elsősorban anyának kell lenned, ugyanakkor betöltöd ezt a posztot is. Te nem érzed ezt különösebben jónak, vagy fontosnak, pedig az!

Csak nézd meg kikkel kerültél kapcsolatba az elmúlt évek során, hogy miket tudtál meg a valódi életről, és miket adtál tovább ebből a tudásból! Ez igenis lényeges, mert ezzel lerövidíted az újraszületéseid számát, és nem csak a sajátodat, de azokét is, akikkel kapcsolatba kerülsz, tehát lényegében segítesz nekik a mielőbbi hazatérésben! Te pedig ezekkel a tapasztalatokkal gazdagodsz ebben az életedben!

Kérdezted, hogy ha lenne rá mód, visszacsinálnám-e azt az egészet? NEM. Főként, most hogy már tudom, mi miért történik. Semmit sem bántam meg! 
- Az átalakulás milyen érzés volt? 

- Az nagyon fájdalmas volt. De nincsenek jó és rossz emlékek csak tapasztalatok, melyek olykor pozitív, olykor pedig negatív töltéssel bírnak, de így is úgy is az életünk részei. Olyan érzés volt maga a folyamat, mintha újra összerakódtam volna. A csontok és a belső szervek önálló életre kelve rendeződtek át bennem. Ez volt talán a legnehezebb és legnegatívabb dolog, de ugyanakkor ezt ellensúlyozták azok a pozitív dolgok, amik szintén ezzel az átalakulással jártak. Az érzékelésnek ez a fantasztikus, szinte már Isteni megtapasztalása. 

-Anno még kérdeztem Clarat, ki volt Rejtett kéz, de aztán más irányba terelődött a téma, így válasz már nem érkezett tőle. Te tudod, ki is volt ő?

-Megmondom őszintén, hogy ebben a létben egészen más dolgok foglalkoztatnak, ezért nem néztem utána senkinek. Nem tudok Adamusról, és Rejtett kézről, mert eljutottam arra a pontra, amikor tudatosult bennem a tény, hogy ezek teljesen lényegtelen dolgok. Ki volt Rejtett kéz? Nem az a lényeges, hogy ki volt, hanem hogy miket mondott, és hogy az emberek többsége felfigyelt-e arra amiket mondott, megfogadta-e a tanácsait? Soha nem az a fontos, hogy ki áll a szavak mögött, maga a mondanivaló a lényeg. Az embereknél ez éppen fordítva működik.

- Hogy értetted az elferdítést?

- Az elferdítésre három szóval válaszolnék: kontrollálhatóság, irányíthatóság, egyensúly. Ebben a három szóban benne is van a lényeg.

És igen, pontosan úgy intézték, hogy az emberek a valótlant lássák valósnak, és fordítva. A mesék sokkal több igazságot tartalmaznak, mint a történelem, amit tanulunk. 

- Hihetetlenül szuper a látásotok! Nem semmi! Bevallom, azt tudtam, hogy kitűnően láttok a sötétben is, és nagy távolságokra, de hogy ennyire remek a látásotok az meglepett. A fényképeken lévő dolgokat, embereket hogyan látjátok? 

- Leginkább azt látom, hogy milyen rossz minőségű, még a legjobb és legnagyobb felbontású kép is. Létezik persze akkora felbontású fotót készítő gép is, amivel még az égen lévő legtávolabbi csillag is jól kivehető, de ebből csak egyetlen egy készült, és nem is kerül majd piaci forgalomba. Ez a gép 3,2 milliárd pixeles felbontásra képes, na de nem ám valami kisméretűt képzelj el, mert a súlya bizony 3 tonna. Persze ezt is a csillagászok kapták meg, ki más. Ja, de most jut eszembe, hogy van még egy ennél is nagyobb a Nasa tulajdonában! Az pedig 53 milliárd pixeles. Na arra már elég aprólékosan rá lehet zoomolni! 

- Az átváltozás után azonnal emlékeztél az előző életeidre? 

- Igen, már az átalakulást követően szinte azonnal emlékeztem az előző életeimre.
- És mitől függ, hogy kinek mennyiszer kell leszületnie?- kérdeztem tovább. 

- Ez leginkább attól függ, hogy az adott életben megszerzi-e mindazt a tapasztalatot amit kell, végigjárja-e az adott utat, vagy letér róla. Ha például úgy dönt, hogy véget vet az életének, vagyis nem csinálja tovább és kilép, akkor neki az még vissza lesz. Hiába próbálunk elmenekülni valami elől, azzal nem segítünk magunkon, meg kell tanulnunk szembenézni vele! A betegségek is ebből erednek, hogy az emberek többsége nem képes szembenézni a gondokkal, nem tud túllépni bizonyos problémákon, és nem képes felejteni. Ez pedig ott őrlődik benne. Lehet, hogy azt mondja a környezetének, hogy túl van rajta, de ezzel csak annyit tesz, hogy elfedi a dolgot, elföldeli magában, de az egyszer csak aktiválódni fog benne, és belülről emészti fel, különböző daganatok vagy egyéb betegségek formájában. Kevés az, aki úgy tud túllépni rajta, mintha az meg sem történt volna, szívvel, lélekkel. Ha valaki szálka a szemünkben, mert valamikor fájdalmat okozott nekünk, azzal folytonos huzavonában állunk. Ő áll a kötél másik végén, és hol ő ránt rajta a mi kárunkra, hol pedig fordítva. Ha viszont az egyik fél elengedi a kötelet, a másik többé nem tudja őt a földre rántani. Ehhez viszont a megbocsájtás és elengedés szükséges. Az, hogy ha legközelebb szembe jön velünk az utcán, rá tudjunk mosolyogni, szívélyesen üdvözöljük őt, úgy, mintha sosem lett volna bennünk negatív érzelem iránta. Innentől kezdve már csak a másik fél cipeli a terhet. Nem tudom, hogy ez így érthető-e, azt viszont tudom, hogy ez rendkívül nehéz feladat az emberek számára. A hiúság, a dac és a makacsság az, ami leginkább jellemző rájuk.

- Halálbüntetést- elégetést- láttál már?

- Elevenen égetésnek még nem voltam szemtanúja, de emberek halálának már többször is.

- Milyen nyelveken tudsz?

- Nagyon sok nyelven tudok már, ha nem is mindegyiket anyanyelvi szinten. Lássuk csak, angol, olasz, spanyol, francia, német és arab. A kínait most tanulom, elég jól megragad. 

- A belső energiáról tudnál kicsit mesélni nekem? 

- Hú, erről jó sokat lehetne írni! De ami talán ennél is lényegesebb a spirituálisokkal kapcsolatban, a születési évszámuk, amelyben benne van minden szükséges tudnivaló róluk, és ez igaz mindenki másra is. A születési év hónap és nap nem véletlenül az ami. SENKINÉL!!! Ez olyan, mint egy rendszám, amiben minden benne van. A múltad a jelened és a jövőd is nagy vonalakban persze, és nem kőbe vésve, de abból megtudhatod hogy mi az, amit pótolnod kellene ahhoz, hogy teljes életet élhess. Legtöbbször ezt csak egy másik emberrel tudod kiegészíteni, illetve egymást egészítitek ki, mert ami neki hiányzik, azt te pótolod és fordítva. Ebből megláthatod, hogy két ember összeillő párt alkot-e, vagy sem.

Azonban ott az a rengeteg elektroszmog, ami körülveszi és blokkolja a belső energiákat. Nincsenek meg az ideális feltételek sokaknál például a nyugodt alváshoz sem. Az ideális hálószoba teljesen sötét és mindenfajta elektronikától mentes, ebbe a világítós órák is beletartoznak! Alváskor a tobozmirigy melatonint választ ki. Ennek mennyisége a fény hatására változik (ez bármilyen fény lehet) és csukott szemhéjon át is érzékeljük! Ha nem termel eleget, nem lesz nyugodt és mély az alvás, ahogyan annak lennie kellene. Az agy úgy érzékeli, hogy világosodik, és teljesen más vegyületet termel, olyat ami az ébredéshez szükséges. Ezzel lényegében felborítjuk az éjjel-nappal rendjét. Jaj, de tudományos vagyok, azt hiszem mégis csak sokat változtam. Szólj nyugodtan, ha sok vagyok, nem szeretnék száraz és unalmas lenni! A kitágult tudat ezt hozza ki belőlem.

De visszatérve a belső energiára, ez mindenkiben ott van, benne van, csak egyesekben alig pislákolva, másokban erőteljesebben. De mint mondtam, ez sok dologtól függ, sok dolog elhalványítja a mai digitális világban.

- A bolygókról is mesélnél? Ez is nagyon érdekelne!

- Bolygók. Hát, erről is regényt írhatnék, de ennyi időm már sajnos nincs. Nagyon sok lakott bolygó létezik, de a Teremtő csak az embert formálta a saját képére! Fú, de erről is lehetne mesélni!

És hogy hogyan jutunk el oda könnyedén? Nagyon egyszerűen. Univerzumokat térhajlítással szelünk át, míg a világok közt dimenzióugrással közlekedünk, féregjáratokon át. Igen, lényegében csillagkapukat nyitunk más dimenziókra. Nem bonyolult, sőt vannak ebből spontán előfordulások is, mikor a nyitás nem tudatosan történik, hanem önmagától, különböző elektromágneses hatásokra. Ez szoros összefüggésben áll a Föld bizonyos pontjain lévő energia-központokkal és a Ley-vonalakkal.

Örülök, ha néha írsz magadról is, de annak nem, hogy a negatív dolgok vannak előtérben, a pozitívak meg valahol a béka popsija alatt, pedig ennek nem így kellene lennie! Látod? Elfogadás és elengedés! Ezek nélkül nem fogsz tudni továbblépni!!! Piszok nehéz tudom, de akkor is meg kell próbálnod!

Most sajnos mennem kell, de erre még visszatérünk!

Remélem nem voltam nagyon tudományos.

Légy jó, próbálok hamar jelentkezni ismét.

A fenti beszélgfetéseink is rengeteg infót szolgáltatott, ahogyan nyomozgatni valókat is a számomra.

Ott van a nagy felbontású hiper-szuper felbontású képeket készítő gépecske. Bizony létezik ilyen, bárki utána tud nézni, és valóban a NASA tulajdonában van, sőt, volt hogy kölcsön kérve a Bentley, készített is vele fotót, hihetetlen na. Érdemes megnézni az eredményt!

És még mennyi minden van, amit tud a NASA, csak csendben kussol, vagy éppen ők használják fel a tudást, megvezetve a kisembereket.

Igen-igen, elengedés, egyebek... Ezt bizony tanulni kell, sőt tanítani kellene, hogyan is. Sokszor azonban szinte lehetetlen, mert az ember kísérti a múltja. Próbálkozni azért kell ám!

Ittam minden szavát, a leveleiben lévő tudást. És igen, én tanulom a szembenézést a problémákkal. Egész életemben tanulom ezt, ahogyan mások is, hiszen nincsen más lehetőség. Illetve van, persze, de az nem jó alternatíva.

Sajnos ez volt az utolsó üzenet tőle, azóta sem hallottam felőle. Egyenlőre úgy tűnik, vagy baja esett, vagy valamiért nem áll módjában jelentkezni. Megígérte, hogy fog, és mivel nem tette, biztosan valami megakadályozza ebben. Én pedig csak remélni tudtam, hogy nem halt meg.

                                                               13.

  Természetesen a leveleiben leírtak után továbbra is nyomozgattam kissé. Esküszöm jó magánnyomozó lennék. És még élvezném is a munkámat. Amiket pedig sikerült megtudnom, azokból mindig készítette összeállítást, azután pedig szépen sorban kerültek fel az irományok a blogra.

  Miután E. nagyon sokáig nem jelentkezett, próbáltam írni az összekötőnknek, vagyis annak, aki biztosította számunka a levelezés lehetőségét. A cím ugyan él a mai napig, de sajnos egyetlen válasz se érkezett sem tőle, sem mástól. Kiakasztó ez az egész, de nem tudom igazából még mit tehetnék.Max. felkereshetném Őket, hogy ugyan már lökjenek ide elém némi infót, de na, se utazni nincsen leehtőségem, a másik és legfontosabb pedig talán az, hogy hiába is mászkálnék utánuk, mert ha nem akarnak előbukkanni akkor nem fognak.

  Elszántságom végett azonban, tántoríthatatlanul írtam az újabbnál újabb üzeneteket, hátha egyszer lesz reagálás, vagy legalább pinduri információ. Persze tudtam azt is, hogy soha nem rajtunk múlik a dolog. Írhatok én akárkinek, meglehet nekem akármennyi elérhetőség, ha Ők úgy gondolják nem reagálják le a próbálkozásaimat, akkor minden hiába.

Szerintem egyébként mindenki kitartó lenne, hiszen lássuk be, az éveink elég becsesek, és ez az egész történet éveket ölel fel. Amivel persze nincsen probléma, ameddig bármiféle forrás is az ember rendelkezésére áll.

Később már annyival előrébb jutottam, hogy sikeresen megkaptam az elérhetőségüket is, így rájuk zúdíthattam a levéláradataimmal.

De továbbra sem voltak hajlandóak szóba állni velem, sem pedig E. hogy léte felől akár egy csöppnyi kis információval is szolgálni. Hogy miért? Passz...

Visszatérve a levelekre, eltöprengtem azon, hogy elvileg nem avatkoznak bele a szabad akaratba. Nos, az enyémbe mégis beleavatkoztak. Kérdés, hogy miért?

  Értettem én, hogy Albert büntetést érdemelt, mégis azzal hogy pont én nem találkozhattam vele, holott akartam volna, beleavatkoztak a szabad döntéshozatalomba. Milyen jogon és milyen alapon tették ezt? Csak mert én lennék a kereső??? Ugyan már... egyébként is sok olyan kereső van a Világon, mint én. Egy emberke ide vagy oda már aligha számít.

 Minden esetre kissé beleszóltak a szabad akaratba, hogy megmaradjon a szabad akaratom, és járhassam a számomra kijelölt utat. Számomra kijelölt út.... hm... nos töprengjünk csak egy kicsit még- hogy is van ez? Kezdetek kezdete óta báboztak velem, rángattak, irányítottak úgy, hogy észre sem vettem. És tesztelgettek, és ismét csak irányítottak. Na most, ki az, aki ezen nem háborodna fel olykor??? Lehet jelentkezni!

Biztosan volt valami távolabbi tervük is velem. Ezt biztosra vettem, mert egyébként hagyták volna az egészet a fenébe. És azóta is figyelgetnek persze. Néha jobb lenne mindent elfelejteni de tényleg. Lehet, hogy a tudatlanság olykor biza becses kincs- máskor meg még több tudást szeretnék. Hejj én, a bonyolult lélek...

 Egyébként pedig nagyon nem tudom díjazni, ha zsinórokon rántgatnak, és kezdett betelni a pohár, hiszen nem marionett bábú vagyok, hanem EMBER!

  Amin még eltöprengtem ismételten, az az volt, hogy mi van akkor ha én nem elégszek meg annyival, amennyi szerintük a sorsom. Mármint hogy kereső és Anya legyek. Ha én ennél többet akarok az életbe? Mert több akarnék lenni ezeknél olykor.

Akárhogyan is, nem volt mit tenni, ezért további kutatásokba vetettem bele magamat, pl. ami az Ős vámpírt illeti, illetve Nimródot, mint egykori hatalmas- szó szerinti hatalmas Királyunkat.

 Nos, mint megtudtam, egyikük a Szent-györgy hegy mélyén pihenget valószínűleg.

Egyébként csodás kiránduló helyről van szó. Bár amikor ott jártam, még semmit sem tudtam az előbbi feltevésről. Akkor még bizony halvány lila gőzöm sem volt, hogy mit is rejt eme hűvös hegy belseje. Majd egyszer visszamegyek még szerintem.

Ami pedig Nimródot illeti, őróla ódákat lehetne zengeni, és kilóméteres írásokat írni. De ahogyan az Ős vámpír, úgy bizony Nimród atyánk is csak arra vár, hogy eljöjjön a kellő idő, és előlépve, kicsit helyre tegye az embereket. Persze nyughelyét, a konkrét helyet, bizonyára csak kevesen tudják pontosan, ők pedig mélyen hallgatnak.

Azt muszáj megemlíteni, hogy nem a semmiért tartózkodnak a Pálosok a Pilisben. És nem a semmiért vásároltak fel bizonyos földeket ott a zsidók. Továbbá, ha már itt tartunk, idővel azt is megtudtam, hogy a Nibiru ide érkezése, és Nimród felkelése között is vannak bizonyos összefüggések. Akárcsak a között még, hogy mi is az a bizonyos Apokalipszis. Hiszen Rejtett kéz is említette, az érett lelkek leszüretelését. Persze ezek mindaddig csak találgatások, amíg valójában be nem következnek.

Azonban ez egy olyan dolog, amit mindenképpen tisztába kell tenni, mivel hogy az emberek megtévesztése egy nagyon felháborító dolog, és már úgy beépült az emberek agyába, hogy az Apokalipszis egyenesen arányos bármiféle szörnyű katasztrófával, hogy ezt ennyiben hagyni nem lehet és nem is szabad.

Ez is egy olyan körforgás, amiről E. írt. Vagyis hasonló, hiszen ilyen leszüretelések már voltak korábban is. Csakúgy, ahogyan korábban már többször járt itt a Nibiru is. Ezekről feljegyzések is vannak, tessék kérem utána nézni nyugodtan.

  Itt ismét csak amit meg kell érteni az a spiritualitással kapcsolatos, hiszen a spiritualitás nem rossz dolog, sőt, ez minden ember eredendője és velejárója volt régen is. Egészen addig, amíg ezt ki nem ölték belőlünk. A világvége vagy más néven Apokalipszis, minden esetben egy szinttel feljebb való jutást jelent, ami akkor következik be, amikor az emberiség eléri a spirituális evolúció csúcsát.

Annak idején a halált nem rossz dolognak fogták fel az emberek, hanem ünnepelték, mert tudták, hogy az a bizonyos személy letudott egy életet, ezzel is közelebb jutott a célhoz, a hazatéréshez. A régi fehér ruhás Pálosok is tudták ezt, éppen ezért nem gyászoltak és nem jártak feketében hanem ünnepelték az elmúlást, mert az csak egy állomás és nem a vég.

Mint említettem, minden egyes világvége a spiritualitásunk felemelkedésével kezdődött, valamint mindet egy "messiás" eljövetele jelezte. Persze nem minden ember aratódik le egyszerre, hiszen nem teljesen egy szinten állunk, de a lényeg az lenne, hogy közelebb kerüljön mindenki a célhoz. Úgy kell elképzelni, mint a Dante poklában leírt spirálokat, ahol is át kell jutni a lelkeknek ezeken a spirálokon, hogy végre, mindent megtapasztalva, hazajuthassanak. Miután a lelkek teljesítik a rájuk kiszabott feladatot, végül majd megpihenhetnek. Hiszen -Színház az élet és színész benne minden ember.

A hazatérésben viszont segítségre is szükség van persze, de erről ennyit. Illetve a Nibiru és Nimród felébredése is időrendben ide tehető.

  A jelenlegi világunkban mindenki évezredes lélekkel rendelkezik, a legelső leszületések is évezredekkel ezelőtt történtek. Éppen ezért az utódaink mindig okosabbak, mint mi, hiszen ők már többször születtek le, mint mi. Tehát az emberiség fejlődése megállíthatatlan, hiába próbálnak minket megállítani vegyszerezett ételekkel, mérgezett oltásokkal, egyre ramatyabb levegővel vagy kitalált törvényekkel...

Még 2013-ban volt egy hír mely szerint eltűnt egy fiola halálos vírus, pedig szigorúan őrizték azt. Hát igen, mondjuk úgy, eltüntették, mert kellett egy titkos dologhoz. Ez totál egyértelmű volt már akkoriban is.

Ám volt egy másik hírecske is akkoriban, az pedig arról szólt, hogy Zsidó származású csontvelő donorokat keres Csehország.

A hírecske egyik része emigyen szólt:,,Az optimális donor 18 és 35 év közötti férfi vagy olyan nő, aki még nem volt állapotos. A toborzókampányt fiatalok számára szervezett koncert keretében bonyolítják le egy zsinagógában. " Nos, agyam eldobom kategória, és tuti biztos ezen senki sem látott át, vagy csak nagyon kevesen. Kísérlet itt, kísérlet ott...

  Akik viszont már látják valamennyire a dolgok valódi oldalát, ők már sejtik amikor ilyesmibe futnak bele, hogy valami nem stimmel.

 Aztán van ám zombi vírus is, tudtátok? Nem? Hát akkor éppen ideje megtudni! Sokfajta kísérlet folyt már ilyen-olyan kisebb népességgel rendelkező helyeken. Pl. Ilyen A zombi vírus.

Ez csak egy példa a sok közül.

 A harmadik világban már félnek az orvosoktól, és amikor jönnek az oltásokkal, akkor ők elbújnak. Nem a semmiért. Megtapasztaltak már egy s mást, így tudják, ha jön a civilizáció, célszerű eltűnni szem elől. Okosak.

 Nagyon sokféle mutálódott vírus létezik, és ezek mindegyike valamilyen újfajta betegségért, vagy születési rendellenességért felelős. Minden ember részese valami fajta kísérletnek, csak ezekről vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset tudunk.

Egyébként pedig, próbálnak egy olyan vírust is kifejleszteni, amitől sokkal jobban kezelhetőbbek leszünk. Mostanra már túlságosan is gondolkodó faj lettünk, és ez egyeseknek nagyon nem tetszik, ami érthető, hiszen túl sokan vannak már akik átlátják a dolgokat.

Viszont egyéb dolgokkal is gond van és gond lehet, ilyen a vérvétel...

Amikor egy iskola igazgatójának a tudta és beleegyezése nélkül vettek vért tíz tanulótól. Három tanulónál a szülők beleegyezésével történt, hét tanulónál azonban e nélküli volt a vérvétel... Jó lesz odafigyelni, mert mindenféle teszteket is előszeretettel töltetnek ki a diákokkal, pl egy ilyenbe mi is anno belefutottunk sajnos. Ott, akkor arról volt szó, hogy a pályaválasztáshoz kapcsolódik, azonban IQ teszt volt, nem más...

Eme kitérő után vissza a témához, hiszen azt is tisztázni kell, hogy nem csak a spirituálisokról van szó természetesen, bár ők is fontosak, hiszen ők az Ébredők és nekik kell segíteni a még csak Ébredezőknek, hogy végül ők is Ébren lévők legyenek.

Kérdésekből még milliónyi kavargott bennem ezek után is, és így a felfedezésre váró érdekességek sora is bővült.

Ameddig pedig kérdések vannak, addig a válaszokat keresni kell, nincs mese, mert a válaszok által eljutunk majd oda, amikor már nem lesz több kérdés, tehát lényegében letisztulnak a dolgok. Már amennyire ez lehetséges ebben a bonyolult világban, ami tele van hazugsággal, megtévesztéssel.

Ahogyan E. is mondta, sajnos a legtöbb kérdésre a választ magunknak kell megtalálni és a darabkákat összeilleszteni, de ez is a fejlődés része.

Idővel a nagy közösségi oldalon is létrehoztam egy csoportot.

A fórum előtt viszont a már korábban említett blogot, ahova az írásaim felkerültek. Ezeken a helyeken próbáltam meg összegezni azokat a dolgokat, amikre végül sikeresen fény derült. Persze sok-sok segítséggel!

Ha már egyszer ez a közlés lenne a sorsom, ám legyen. Én hiszek még az emberekben.

Néha azonban van, hogy nem. Amikor a tinik elözönlenek, és azzal kezdenek nyaggatni, hogy kérik a sok-sok infót, olyanokat, amik konkrétak, tehát elvezetik őket valakikhez, mert ők bizony vagy vámpírok, vagy donorok akarnak lenni. Én is sok mindent akarok, szóval akkor miről beszélünk, he? Ilyenkor a fejem tudtam volna a falba verni, de olyat nem teszek, mert az fáj, és ahogyan a Vámpírok sem ellenségeik saját maguknak, úgy én sem vagyok a sajátomé.

Na de haladjunk tovább... nem is olyan egyszerű ám minden érdekes információt egy csokorba gyűjteni, úgy hogy annyira ne kalandozzak el, ne legyen iszonyúan szétszórt az egész, és érthetetlen. De próbálkozok keményen.

  Lényegében a Vámpírok is csak kicsinyke porszemek, a nagy egészhez képest, és ahogyan egykor Clara is közölte, amikor ők előtérbe és köztudatba kerülnek, akkorra már nem Ők lesznek a nagy szenzáció. A legnagyobb szenzáció mi vagyunk. Mi emberek, amint öntudatunkra fogunk ébredni, hiszen minden teremtő energia bennünk van. Csak annyira eltereltek már minket ezektől a tényektől, hogy lassan már azt sem tudjuk, kik is vagyunk.

Én ezt nevezem a -Teremtés újragondolva- irománynak:

,,Adam Kadmon egy mindenek felett álló illető, entitás, az Univerzumban lévő teremtő neve, akit egyesek Istennek, mások máshogyan hívnak. Bár alapból nincsen teste, de képes testet is ölteni, és mondhatjuk rá, hogy egy kitűnő genetikus, hiszen ő hozta létre a földet számunkra, és ő teremtette meg az embert is.
Ha te képes vagy teremteni, hát teremtesz.... Először is
kellett neki egy segítő, Ő volt Lucifer, aztán teremtett még 72 Angyalt, akikkel aztán megkezdte a teremtést. Először is megteremti a
földet és az eget, egy fizikai valóságot, amit nem egy fizikai valóság
mozgat. Olyan mint a szél vagy az elektromosság, vagy maga az energia. Milyen csodálatos, hiszen a rezgése van és a rezgés csodás dolgokra képes.

Minden angyalnak megvan a maga tudása, de csakis ahhoz értenek, máshoz nem. Mikor az angyalok megteremtették a földet, megkapták, hogy élvezzék. De aztán mint kiderült a Nagy Ember- Adam kadmon még nem végzett a teremtéssel- ekkor létrehozta az embert, vagyis a nagy ember létrehozta Ádámot, a kis embert. A saját nevét adta neki, ahogyan régen mi is a saját gyermekeinknek. Megparancsolta az angyaloknak, hogy mindenki tegyen bele egy darabkát saját magából. Mivel így tettek, ezért van az, hogy mi értünk a tűzhöz, a vízhez, és így tovább. De ekkor még nem mozdult az anyag. Ekkor Adam Kadmon is beletett egy részt saját magából. Vagyis életet lehelt belé. Mikor az ember életre kelt, a szemében látták Isten tükörképét, rájöttek, hogy olyan ember jött létre, aki felettük áll, akárcsak az ő teremtőjük.
Meg is parancsolta nekik, hogy minket szolgáljanak, de ugye nekik is
van saját szabad akaratuk, így aztán Lucifer fellázadt és úgy döntött
nem fog minket szolgálni. A csapat két részre oszlott, voltak akik
mellé álltak, és voltak akik nem. A világegyetem a teremtés miattunk
történt, és minden azért van, hogy minket szolgáljon, csak mi ezt nem
tudjuk. A teremtő persze nem haragudott meg Luciferre, hiszen talán
éppen ez volt a terve. Ő ugye nem csak annyira lát előre, mint mi
emberek. Nagyon jól tudta, mit miért csinál. Mivel poláris világot
hozott létre, kell a jó és a rossz, mert csak így van szabad
akaratunk, döntési lehetőségünk. Amikor Lucifer megtagadta a
szolgálatot, létrejött a polaritás, jó és rossz. Ő a mai napig azon
van, hogy megszerezze azt a valamit, amitől mi kicsiny másai vagyunk a teremtőnek, vagyis a Lelket. Mert tudni akarja mi is az, és talán azt
hiszi, ha megérti, megszerzi, akkor legyőzheti a Teremtőt.
Amikor még Adam egyedül volt, ő egyszerre volt nő és férfi, vagyis
egymaga képes volt a teremtésre. Aztán látta, hogy az egyedül lét nem jó neki, így elaltatta, és kettészedte mondhatni. Így lett egy nő és
egy férfi.
A világ összes teremtménye közül csak az embereknek vannak érzelmeik, sem az idegen lényeknek, sem az angyaloknak nincsenek. Ők azért tudnak mondhatni hibátlan racionális döntéseket hozni, mert az érzelmeik nem
befolyásolják őket, nem úgy mint minket. Valószínűsítem, ha a tudatunk tágulna, mi is elhagynánk az érzelmeinket valamennyire.
Amikor mi az angyalok hívásával próbálkozunk, akkor a Lucifer mellett lévő bukott angyalok- démonok előbb meghallják a hívást, hiszen közelebb vannak hozzánk. Persze megtesznek bármit, megadnak bármit, amit kérünk, de főleg azért, mert kell nekik a lélek! Az angyaloknak precíz utasításokat kell adnunk, és ezt tanulni kell, tehát nem érdemes csak úgy próbálkozni a hívásukkal.
Na de térjünk vissza Ádámhoz és Évához. Szóval amikor már ketten
voltak, betette őket egy Paradicsomnak nevezett helyre, és figyelte
mit csinálnak. Persze a kísértést is betette melléjük, azt a két fát,
amiről nem volt szabad enniük! Megtiltotta nekik. De ugye a kíváncsiság nagy úr- ahogyan nálunk is még mindig. Piszkált a a fantáziájukat, hogy azokról nekik miért nem szabad enni? Ráadásul még Lucifer is rátett egy lapáttal azzal, hogy bíztatta őket, egyenek csak a fáról.

Hát végül ettek is a tudás fájáról, így pedig tudásra tettek szert, vagyis képesek lettek megkülönböztetni a jót és a rosszat. Ekkor Isten leküldte őket a Földre de nem büntetésből, hanem mert minden tudást megszereztek, így elengedte őket, hogy boldoguljanak. A Föld lényegében egy olyan hely, ahol tanulunk, és amikor leszületünk blokkolva van az emlékezetünk, a feledés leple veszi körül a Bolygót, így aztán nem emlékszünk előző életeinkre, persze ez is tanulható, mint minden más.
Nekünk magunknak kell rájönnünk a lét értelmére. Persze vannak, akik megpróbálnak segíteni nekünk, mert már túl régóta tart ez a tudatlan állapot, sőt csak egyre rosszabb lett idővel. Az emberek saját maguk okozzák maguknak a problémákat azzal, hogy önzőek, dühösek, haragosak, félelmekkel vannak tele.

Persze vannak akik ezt ki is használják, sőt rátesznek jópár lapáttal, mert nekik az a cél, hogy ne emlékezzünk semmire. De pl. a gabonakörök is segítő szándékkal léteznek, mint annyi más dolog, csak nem értjük őket. És amíg rá nem jövünk, hogy kik is vagyunk valójában és mikre vagyunk képesek, ill. lehetünk képesek, addig azok vannak előnyben, akik elakarják ezeket titkolni.

Nem igazán van szabad akaratunk a Földön, ez csak illúzió. Befolyásolnak, irányítanak bennünket bizonyos erők, démoni oldal, és segítőik. Meg kell próbálni ebből kitörni, és sajnos nincsen külső megváltás. Mindenkinek saját magában kell megtalálnia a megvilágosodást. A Chemtrail-t is arra használják, hogy a fentről érkező segítő jeleket elnyomják, ne érjenek le hozzánk. A démonok a 4. dimenzióban léteznek, de képesek testet is ölteni, és akár őrületbe kergetni az embereket, sőt megszállni is azokat. De csak két esetben. Egyrészt, ha az illetőn annyira eluralkodott a depresszió, sötétség, hogy a fény már mondhatni szinte teljesen a háttérbe szorult. Illetve ha az illető meghalt, akkor is megszállhatják.

Hogy ezt miért tennék? Mint írtam a lélek miatt.
Illetve az emberi agy miatt, mivel az érzelmek, ami ugye neki nincsen,
az agyban raktározódik el, mint emlékek. Ezt próbálja megfejteni,
megszerezni, csakhogy az agy az első, ami a halál után lebomlik,
elsorvad, szóval igyekeznie kell. Ha valaki élete során szövetséget
köt vele, bármilyen ok miatt, akkor halála után jó sokáig őt kell
szolgálnia, vagyis sokkal később térhet haza, hiszen nem tud újra
leszületni és fejlődni. Minden oldalnak megvannak a maga
szövetségesei, nekünk is kellenek. A spirituális energia, a fény
megvéd minket születésünktől fogva, hiszen a teremtő adott nekünk
védelmet. De folyamatosan támadva vagyunk, hogy ez a fény a háttérbe szoruljon.
Az az igazság, ha mi mindig a rossznak adunk teret azzal csak ártunk
magunknak. Meg kell tanulni megbocsájtani, elengedni, nem haragudni.
Ami nem egyszerű, mert sértettek vagyunk. Haragudni, mérgelődni és
rossznak lenni mindig sokkal egyszerűbb, mint jónak lenni és szeretni,
elfogadni. Elkéne fogadnunk, hogy minden ami velünk történik okkal
van, és ahogyan a jó úgy a rossz dolgok sincsenek ok nélkül. Csak
elkellene fogadni, és nem hadakozi, nem energiát pazarolni ezekre.
Az ember ahogyan a Földön minden négy fő elemből épül fel: tűz, víz,
föld, levegő, csakhogy bennünk ott van egy ötödik elem, amit kaptunk, és amit hívhatunk Akashának is."

Tehát lényegében az Univerzumi lények, és minden ami a Földön létezik értünk van, és minket szolgál.

Kicsit kalandozzunk el a fentről érkező segítő jelek elnyomására szolgáló Chemtrail-hoz is. Mivel a kormányunk azon munkálkodik, hogy ne tudjunk az idegenekről, és ezt próbálják a chamtrail csíkokkal elfedni, ám az idegenek még ez ellen is próbálnak tenni valamit, és valószínűleg ezért is gyűjtenek be mintákat itt-ott a csíkokból, ahogyan azt néhány videóban is lehet látni. Nem minden UFO-s videó kamu ám...

  Egy kicsit még vissza kell kanyarodnom a Nibiruhoz is, ugyanis, ahogyan írtam korábban is látogattak már ide jópárszor. Jelenleg azonban a kommunikáció nem feltétlenül jó dolog bizonyos szempontból. Akarom mondani, iszonyúan eltunyultunk, ami ugyan nem véletlen, de semmiképpen sem jó. Nos, felröppent egy olyan hír is pár hónapja, hogy a NASA emberkéi felkészülnek egy hatalmas napkitörés lehetőségére, hiszen az mindenféle kommunikációt és technikai kütyüt kikészítene jó időre.

Ám mint tudjuk, nem mondanak el nekünk mindent. Mi van akkor, ha a Nibiru ideérkezése és a technikai eszközök tönkre menése között is felfedezhető némi összefüggés? Tény, hogy bizony ebben az esetben elég nagy problémák adódnának, hiszen visszakerülnénk hosszú időre a középkorba, továbbá itt lenne a Nibiru „problémája” is.

10.-11. fejezet

                                                              10.

   Az elkövetkezendő időben a fejlődésé lett a szerep. A meditációé, és egyebeké. -Bár megjegyzem a meditációt sem úgy kellene ám végrehajtani, ahogyan azt tanultuk. Van egy olyan kis szösszenet a neten, hogy Majom elme meditáció. No kérem, arra tessék rákeresni.

   Esténként hogy kicsit lehiggadjak, és ne agyaljak állandóan, megpróbáltam meditálni. Igazából nem is meditálás volt részemről, csak pihenés talán, ellazulás, elengedés. Érdekes dolgokat láttam. Vagy csak úgy beugrottak szavak, amikről sokszor azt sem tudtam mit jelentenek. Pl. TDK- csupa nagybetűvel. Akkoriban beszélgettem egy lánnyal, aki szintén e témában keresgélt, és évek óta ismertük már egymást, párszor találkoztunk is. Mondhatni együtt próbáltunk kiokoskodni bizonyos dolgokat. És a TDK, miután utánakeresgéltem, kiderült, hogy Tudományos Diákköri Konferenciát takar. Ami bizonyos módon hozzá volt köthető.

Vagy Tatoaanda, swastika, Narina karalis, Shindler és hasonló finomságok.

Volt aminek a jelentését nem tudtam megfejteni, mások viszont vezettek tovább az úton, hiszen minden felbukkanó érdekességnek utána kellett néznem. Egyre- másra furcsa álmaim is lettek. Több ilyen különös álomban vámpír lettem, vagy vámpír akart elkapni, esetleg vért ittam csuklóból- fújj... vagy üldöztek és bujkáltam.

   Az egyik érdekes álmomban a kezemből kiáradó energiával játszadoztam. Akarom mondani emelgettem vele tárgyakat, nagyokat is. Teszteltem mire vagyok képes, és iszonyúan élveztem, természetesnek tűnt az energia használata. Itt a belső energiámat használtam, nem az Univerzumból eredő energiát. Mert hogy olyan is van. Felébredni nagyon nem volt jó érzés.

 De volt hogy amolyan látomás szerűségben is volt részem, amikor bevillantak képek. Mint amikor valaki félálomban van- ébren lét és álom határán. Ilyenkor az agy azon része kerül előtérbe, amit nappal a tudatos gondolatok elnyomnak.

Ilyen volt az is, amikor egy sötét kabátos, kalapos alakot láttam egy tó túloldalán. Kabátjának gallérja felhajtva. Nem lehetett látni ki is van a ruházat alatt.

Lassan elkezdett megfordulni, én meg egyre gyorsuló szívveréssel vártam, hogy meglássam az arcát. Ám amikor végre teljesen felém fordult volna, hirtelen eltűnt. Sejtem ki volt. De csak sejtés maradt. Erre sose derült fény.

   Aztán volt egy olyan álmom is, amikor egy barlangnál álltam. Odabentről rémületes bömbölés hallatszott, majd kifelé rohant egy nagyon rémisztő alak- Vámpír. Tudtam, hogy megakar ölni, bár hogy miért, arra nem találtam választ, hiszen nem is ismert. Szerencsémre több vámpír is várakozott a barlang bejáratánál, így amikor már éppen odaért volna hozzám, ők lefogták, és én megmenekültem.

   Máskor pedig álmomban ötször haltam meg. - fő a változatosság ugyebár- Egyszer a saját nyakláncommal fojtott meg egy nő hátulról, egyszer pedig az emeleti szobám ablakán rántott ki. A többire nem emlékszem, pedig próbáltam visszaidézni. Minden halálom után láttam magamat, egyfajta kékes világítós, hosszú szoknyás nőként. Minden egyes halálom után újra ugyanaz a nő lettem, és mikor megöltek, ismét az a szellemalak, kékes fénnyel. Egyik halálom után egy férfi is
érkezett, de már későn ért oda a házamhoz, ami kétszintes volt, mert arra már meghaltam. Mintha nem lenne elég egyszer meghalni ... Nem, még emlékezni is kell mindegyikre, vagy legalábbis erre az ötre.
Aztán felébredtem,-de álmomban ébredtem fel-tehát álom az
álomban volt. Anyummal beszélgettem, meséltem neki az álmomat. Érdekes volt, hogy mikor az első álomból álmomban felébredtem ,akkor is próbáltam visszaidézni a többi halálnemet, de nem emlékeztem már akkor sem rá, ugyanúgy, ahogyan akkor sem, mikor valóban felébredtem.
Tehát beszélgettünk, aztán az ágyon egymás mellett feküdtünk. Azt mondta látott egy szellemet az éjjel. Próbáltam kérdezősködni, hogy esetleg engem látott-e, de persze nem akart róla beszélni.

   Azért itt megemlíteném, hogy anyai ágon a családom hétszáz, hogy visszavezethető némi boszorkány ősökhöz! Nem nevetni, komolynak maradni!

Mondom ezt azoknak a fényében, hogy a mamám sokszor megálmodott eseményeket, -egyszer egyébként a lottó számokat is. Bizony nyert volna ha megjátssza! - és ő is látott furcsa dolgokat, szellemalakokat, és amikor anyámmal volt terhes, látta amint egy fekete macska átsétált a hasa felett, majd eltűnik a falban.

Anyámmal folytatódott a sor, aki már gyerekként is látott olyat, amiket más nem. Mikor már nagyobbacska lettem, ezeket el is mesélte, én persze majdnem összecsináltam magam félelmemben.

 Elmesélte nekem, hogy volt, amikor bement a hátsó szobába, valamit keresett az ágy alatt, és félszemmel látta, amint egy kéz nyúlik feléje hátulról, ami végül megérintette a vállát.

 Majd mesélt arról, amikor Apám fölött látott szellemalakot, ami egyre csak közelített apám felé, így ő azt érezte, hogy megkell érintenie. Így is tett, mire a sötét szellemalak semmivé lett. Tehát ki tudja miféle ősökhöz vezethető mindez vissza.

Maradva az én álmaimnál, az egyik meglehetősen régi időkbe nyúlott vissza.

Kicsi lány voltam, és a régi időkben játszódott. Találtam egy ósdi
íróasztalt, aminek volt egy rejtett rekesze, abban pedig valami, de
nem tudom micsoda. Később, mikor megnéztem, már nem az volt benne, mint korábban, hanem régi képek, és papírok. A képeken pedig nők és férfiak álltak egymás mellett, de vegyesen. Egy néger és egy fehér nő. Akkoriban az olyan kapcsolatok tilosak voltak, ezért nem árulhattam el senkinek, amit találtam. A papírokon pedig nevek is voltak, és így valahogyan tudni lehetett, hogy azokból a vegyes kapcsolatokból születtek gyerekek, és azt is ki, kinek a gyereke, vagy későbbi leszármazottja.

  Az egyik igen nyugtalanító álmomban pedig volt egy férfi, aki keresett valamit. Én nő voltam, és egy férfi társaságában figyeltünk fel erre az alakra. Követtük és egy kriptaszerűségben felszínre hozott egy nagy ládát. Szólt-ekkor jöttem rá, hogy nem ember, hanem valami démonféleség,- hogy ha kiakarom nyitni, meg fog ölni. De nem érdekelt, mert tudni akartam, mi van benne. Ő kinyitotta, de a láda üres volt, valaki megelőzte. Erre nagyon dühös lett, és elviharzott. Üldözőbe vette azt, aki előtte nyitotta ki a ládát. Én odamentem és megnéztem a ládát, bár az a férfi aki velem volt figyelmeztetett, hogy ne tegyem.

Aztán ugrott a kép, és én lettem a gonosz, démoni férfi. Kettő helikopter röpült el a levegőben nem teljesen fölöttem, hanem már előrébb voltak. Ekkor találkoztam azzal a vörös hajú nővel, aki szintén nem ember volt, és mondta, hogy szólni fog, ha az illető, aki korábban kiürítette a ládát, a területére merészkedik.

Néhányszor igen érdekes tapasztalásaim is voltak, nem is nagyon tudnám normálisan megfogalmazni, mit éreztem, vagy tapasztaltam meg. Este feküdtem az ágyon, aztán egyszer csak nem éreztem
semmimet. Szokott ilyen lenni, ez még nem is volt fura.

Az viszont már igen, hogy a sötétben, csukott szemmel, világosabb lett, és olyan érzésem volt, mintha egy nagy buborék lenne ott, ami belőlem indul ki. Szilárd, de mégis puha, amit érzek, és tudtam növeszteni, tudatosan, míg akkora lett, hogy mindent körbeölelt, és mintha én lettem volna a központja mindennek. Nem láttam semmit, de éreztem mindent. Végül kikerültem az űrbe, a Földön kívül lebegtem, és mintha mindenhez csatlakoztam volna egyszerre, a mindenséggel egyesültem... Éreztem, hogy kapcsolatba tudok lépni mindenkivel, ám mégsem sikerült, bár a későbbi ilyen tapasztalataim alatt, persze megpróbálkoztam vele. Az is lehet, hogy sikerült, csak válasz nem érkezett hozzám.
Rendkívül jó érzés volt. Párszor volt ilyen élményem, és kezdtem egészen jól bánni vele.

  A kezdetekkor ha próbáltam csak hányingerem lett, így megtanultam nem annyira akarni, csak hagyni, hogy ha akar, akkor jöjjön. A legelső alkalomkor eszembe jutott, hogy ilyen buborékszerűt már gyerekként is megtudtam „idézni” magamban.

  Időközben a gyermekeimnél is furcsaságok léptek fel. Főleg a legnagyobbnál. Először nála. Szellemalakokat kezdett el látni, amiktől nagyon félt. Egyszer egy ilyen a kicsi tesó lábánál jelent meg az ágya felett, amikor ő aludt. A gyerekem megrémült. Ám ezzel nem ért véget az egész, hiszen volt amikor kétségbeesve ugrott fel az ágyamról, holott előtte nézte a tv-t teljesen nyugodtan. Sírva rohant hozzám, hogy valamiféle kéz megakarta ragadni. Akkoriban magasan laktunk és az ablak volt az ágy mögött, tehát senki és semmi nem lehetett ott. Megjegyzem, nem volt már nagyon kicsike sem.

Ahogyan telt az idő, megtanulta ezeket kizárni, azonban később, amikor a legkisebb gyerekem is iskolába került, nála is furcsa dolgok kerültek előtérbe.

Olyanokat látott, amiket más nem. Én sem.

Különös élőlényeket. Először megrémült ezektől, aztán már megszokta. Később embereket látott, akik nem voltak ott. Nem szellemeket, inkább egy másik dimenzióbeli embereket, történéseket. Sőt úgy tűnt azok az emberek is látják őt, és próbálnak vele kommunikálni. Ő pedig megszokta, és néha már ezekkel a csak számára látható emberekkel társalgott, vagy játszott. Közben persze beszélgettem vele, és elmondtam neki, nehogy megemlítse ezeket bárkinek is, hiszen még azt gondolnák, pláne a tanárok, hogy nagy baj van vele. Én tudtam, hogy ezzel semmi probléma nincsen, csak kicsit más mint a többi ember. Semmiképpen sem hátrány ez, inkább előny.

Néha néztek csak rá furcsán, egyébként megfogadta a tanácsomat és nem beszélt róla senkinek, csak nekem.

  Természetesen a Hitleres sztori sem hagyott nyugodni így végül megtudtam, hogy látta a jövőt, egy olyan szerkezet segítségével, ami ma már nem titok, de akkor még annyira nem volt kézenfekvő. A szerkezetet ugyan szétszedték és a legfőbb elemét a Vatikán falain belül őrzik. Ez volt a kronovizor. Hitler betekintést nyert a jövőbe, ahogyan azt egykor már elmondták nekem. És akkor meglátta, kik miatt fognak az emberek szenvedni. Így tett ellene, ahogyan tudott. Persze ez nem mentesít fel senkit tettei alól, hiszen gyilkos lett. És minden egyes zsidót kiakart írtani. Nem érdekelte, hogy ártatlanokat is megöl. 

Valahol talán érthető, de egy biztos. Bomlott elme kellett ezekhez. Ő egyébként- bár manapság már ez sem titok, megszállottan érdeklődött az okkult tudományok iránt. Pl. a Vrill energia iránt is. De ezekről nagyon sok információ megtalálható a világhálón, nem mellesleg egy később létrehozott blogoldalamon is minden ilyesmiről írtam cikkeket. Egyik következik a másikból ugyebár.

A teremtés, a földönkívüliek, a Vatikán, Egyiptom, Hitler, nagy Királyaink, belső energia, spiritualitás és még lehetne sorolni. 

 

Illetve ezeken túl még érdeklődési körömbe tartozott a Tunguszkai esemény is. Ahogyan az időjárás is befolyásolható, úgy kísérletezgetnek mindenféle mással is.

A tunguszkai esemény pedig nem lehetett sem üstökös, sem aszteroida, hiszen azt már hetekkel azelőtt látniuk és érzékelniük kellett volna, mint ahogy az a légtérbe kerül. A műholdas figyelőrendszerek kimutatták volna. A másik érdekesség, hogy egy üstökös, nem lapos szögben közelít a Föld felé, és nem robban fel csak úgy a levegőben. Ez az esemény kimondottan Földünk légterében történt, méghozzá egy kísérlet eredményeképpen, és nem ez volt az első és egyetlen ilyen kísérlet, de kétség kívül a legpusztítóbb erejű. Ha jól megfigyeljük, az összes többi hasonló eset is mind aránylag lakatlan területen történt, és ez nem véletlen. Azokra is rásütötték, hogy meteorit, kisebb üstökös, vagy minibolygó, de ezek egyike sem válogatott volna lakott és lakatlan terület között, és ha más nem is, ezek közül minimum egynek, lakott területbe kellett volna csapódnia. Mégsem így történt. Nyilván voltak valós meteorit becsapódások is, de nem az összes.

Egy nehezen megközelíthető helyszínről beszélünk. Viszonylag lakatlan. A helyszínt, pont a rossz megközelíthetősége miatt, csak később kezdik hivatalosan vizsgálni. Addigra már minden lehetséges nyomot eltávolítanak, természetesen maradéktalanul képtelenség lenne, hiszen hatalmas a hatótávolság, de a legfeltűnőbb és legegyértelműbb nyomok eltűnnek, mintha nem is léteztek volna. Ez megnehezíti a tudósok dolgát, mert konkrét bizonyíték egyik feltevésre sincs, csupán a találgatások maradnak, ahogy azt már sok más dolog kapcsán is megszokhattuk. Azonban Tesla-bácsinak nagyon is sok köze volt ehhez az eseményhez. Hát ez van.

Ilyesfajta kísérletek mindig is voltak, és lesznek is, csakúgy ahogyan létezik az időjárás befolyásolására irányuló kísérletek is, hiszen így feltűnés nélkül lehet eltüntetni egy-egy földrészt, népet. Ha nem derült égből villámcsapás módjára következik be az időjárás hirtelen megváltozása, hanem időnként játszadoznak kicsit azzal. Így beépül az emberek agyába, a köztudatba, hogy – hát máskor is volt már ilyen, ez nem annyira szokatlan ám....

  Pl: Emlékeztek arra, amikor pár évvel ezelőtt Húsvétkor szakadt a hó? Hú, de odáig volt mindenki ettől, pedig, mint látható, nem kirívó esetről volt szó, hiszen 1962-ben is ilyen volt az időjárás.

„Hóvihar az ország egész területén” – hirdette akkor a főcím.

Idén is majdnem Húsvétra esett a havacska, csak pár napot késett :)

 

Ám ha már Teslánál tartunk, akkor a gyorsuló idő kérdésével is foglalkozzunk egy pöppet.

Belenyúltak a Bolygó rendjébe és atmoszférájába, elmozdítva ezzel minden mást is. Változásokon megyünk keresztül, ami mindenre hatással van. Ezért olyan furcsák az időjárási és hőmérsékleti viszontagságok is, és ezért érezzük azt hogy gyorsabban megy az idő, mint eddig.

Erről is lehet találni információkat, de hogy egy kicsikét segítsek, kulcs szavak pl. Oroszok valósítják meg Tesla teveit, vagy Schumman rezonancia, a földi hullámok meglovaglása.

                                                             11.

  Közben a világban is zajlottak az események. Az előző Pápa lemondásáról szóló hír igaznak bizonyult, így elérkeztünk a jóslat szerinti utolsó Pápához. Hogy mi lesz majd azután, szerintem majd akkor ráérünk azon aggódni, ha eljutunk odáig. 

 

  Megpróbáltam a Nibiruról szóló híreket is összeillesztgetni, bár amik a neten megtalálhatóak, mind csak fél igazságokat tartalmaznak, sőt egyetlen egyet sem találtam, amiben azt írnák le, hogy a Nibiru egy bolygó méretű szerkezet volna, vagyis űrhajó, amit már az ősi Egyiptomban is megörökítettek itt-ott. 

 

Hamarosan ismét felbukkant Clara, néhány levél erejéig, melyekben tanácsokkal szolgált a számomra, és próbált a helyes út irányába terelgetni.

-Egy dolgot meg kell értenie, mert ez az elsődleges, és legfontosabb: az emberi agy sohasem lesz képes igazán felfogni, elfogadni és feldolgozni a látottakat/hallottakat. Teljesen mindegy, hogy miről mit mondok, mert azzal úgyis csak még inkább összezavarnám. Ne értsen félre. Tudom, hogy Ön nagyon okos és következetes nő, de sajnos ahhoz előbb képeznie kellene az agyát, és növelnie annak kapacitását, hogy teljesen össze tudja rakni a képet úgy, hogy aztán át is lássa azt. Nem véletlenül van a sok éves meditációs gyakorlat, a "befelé nézés" és az összes többi ehhez kapcsolódó dolog, melyeket bizony gyakorolni kell!! Apró dolgokat elmondhatok, de nem fog köztük összefüggéseket találni, holott kézenfekvő ezek kapcsolata egy olyan lény, teremtmény, vagy nevezhetjük bárminek a számára, aki képes átlátni mindezt. Elsődlegesen azt mondanám, amit eddig is mindenkinek: Fejlessze magát! Tudom, hogy nem egyszerű, tudom, hogy hatalmas kitartás kell hozzá, de enélkül nem fog menni!

Én jónak tartom, hogy ösztönöz embereket. Rájuk fér a helyes irány, mert az emberiség csak így szabhat gátat a következő tragédia bekövetkeztének.

Higgye el, hogy amit át kell tudnia látni, azt átlátja, a többivel pedig még felesleges foglalkoznia. Fejlessze magát, és az is meglesz. Ha már eljutott Golenya Ágnesig, és olvasta könyvében az öreg sámánra vonatkozó sorokat, láthatta, hogy semmit sem kell túlbonyolítani, csak hagyni, hogy minden "csordogáljon" a maga medrében. Elnézést, ha a levelem kissé nyersre sikeredett, ha emlékszik még rá, ilyen a stílusom. Ez senki ellen nem irányul, nem kell félreértelmezni. Én sokra tartom magát, ha nem így lenne, nyilván szóba sem állnék Önnel.

A "teremtés" dolgot még nem képes megérteni, mert ahhoz előbb meg kellene tapasztalnia a tényleges energiát. Minden abból áll, és épül fel. Ha megtanuljuk "kezelni", még a szilárd anyag is képlékennyé válik, valamint a láthatatlan energia materializálódik. De ez még bonyolult az emberek számára. Erre, az emberek közül, csak a spirituális nagymesterek képesek. 

 

  Jó, hát ezt tudtam eddig is. Ekkorra már elvégeztem a pránanadi egyes tanfolyamot. Sokra ugyan nem mentem vele, de egy darabig még használtam. Az ember nem nagyon ér rá ilyesmire.

Később az energiákról is megtudtam ezt-azt. Kíváncsi lennék pl. hányan hallottatok már a Tulpákról? Gondolom nem sokan...

A tibeti szerzetesek biza hisznek egy olyan szellemi erő létezésében, ami bizonyos elgondolt formákat mindenki számára láthatóvá tesz: ezek a tulpák. A tulpa a tibetiek számára egy fejben kigondolt forma, amit a valóságban is megjelenítenek. Ezeket hosszas elmélyedés során teremt meg a szerzetes vagy egyéb beavatott személy, és bármilyen formát ölthet. Ez nem csak egy látomás, hiszen hangot, illatot is kibocsájt többek között.

Több könyv is említ ilyet egyébként. Nyugodtan utána lehet nézni.

 Az interneten megannyi érdekesség a rendelkezésünkre áll, sőt csak arra vár, hogy felfedezzük. Csak bírjuk elég idővel, energiával, na meg ésszel, hogy átlássuk a kissé nehézkesen átláthatót.

A másik nagyon érdekes dolog az a Kundallini energia, és ennek a felemelése, ami megjegyzem nem éppen veszélytelen folyamat. Ám, ha ez sikerül, akkor az ember elérhet egy Magnum Opus szerű állapotot. A Magnum opus által az ember kiváló egészségi állapothoz juthat, megnövekedett élettartamhoz, továbbá, akár az addig elvesztett fogak is képesek visszanőni. Nos, ki ne ismerné fel a Magnum opus és a Vámpírok léte közötti hasonlóságot? És hogy ez hogyan is lehetséges?

Úgy, hogy a Magnum opus egy bizonyos egyiptomi séma szerinti beavatás szerint történik. Illetve köze van az alkímiához is, csakúgy, ahogyan a Bölcsek kövéhez is.

  Clara ezek után ismét felszívódott néhány évre. Olyan kettő-háromra. Amikor legközelebb jelentkezett, csak szólt, hogy hamarosan írni fog nekem a régi kedves barátnőm, aki egykor eltűnt, és aki végül olyan lett, mint Ők. Na ez megint hűha volt a részemről. Főleg azért, mert ennyi idő elteltével valamennyire elfogadtam, hogy nem jelentkezik soha többé, vagyis a továbblépés részemről kezdetét vette. Egészen eddig. Itt ismét várakozás következett.

 Mondjam hogy már megszoktam? De bakker, ezt nem lehet megszokni ám!!

 Na persze ezzel a gyanúm, vagy a megérzésem is bebizonyosodott, ami azt illeti hogy volt itt távolabbi terv is az egésszel.

Kölcsönkapott email fiókról jött a levele hamarosan, pont ahogyan Clara mondta. Egy független vámpír segítségével, így ismét tudtuk tartani a kapcsolatot.

Claranak ekkor már más feladatai voltak, ezért nem ő járt közben.

Sejtettem, hogy nem fog sokáig tartani ez sem, mármint a beszélgetéseink, de örültem a felbukkanásának, jelenleg csak ez számított. 

 

- Azt sem tudom hogyan is kezdjem a levelem. Talán azzal indítok, hogy bocsánatot kérek, amiért olyan nagyon hosszú ideje nem jelentkeztem, pedig aggódtál értem. Ebben a néhány évben, rengeteg minden történt velem, talán túl sok is ahhoz, hogy néhány mondatban le tudjam írni neked. Először is, talán az elsődleges és legfontosabb, hogy új személyazonosságot kaptam. Az új nevem, E. -nem írom ki a nevét- Most néhány évig ez lesz, aztán majd ismét másikat kapok. Nagyon izgalmas az életem amióta „más” lettem. Viszont az elején nagyon-nagyon nehéz és kínkeserves volt!! Ezért sem tudtam többek közt jelentkezni, mert iszonyú kínokat éltem át, és ráadásul az emberi mivoltomat is elveszítettem, képtelen lettem volna így bármit is írni neked. Fájt az új lét minden egyes perce, és azt kívántam, bárcsak véget érne! Nem értettem minek is menetem bele ebbe az egészbe, mit is keresek én itt, mikor nekem nem itt van a helyem! Nagyon hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy meg tudjak barátkozni vele. Az elején úgy éreztem, hogy kihalt belőlem minden érzelem. Pokoli volt, elhiheted! Aztán ahogy visszatértek az emberi érzések, úgy ébredtem rá a tényre, hogy szép lassan mindenkit el fogok veszíteni, akit valaha is ismertem, köztük téged is, és egyedül maradok az öröklétben. Eleinte ez nagyon kiborított, de már ez sem. Mindent el lehet fogadni idővel. Nem titkolom, más lettem. Talán ezt te is érzékelni fogod. Valami kiveszett belőlem. Az a csicsergő, cserfes csaj, aki voltam. Tény, hogy már nem vagyok teljesen olyan, mint azelőtt, de megígértem, hogy hallani fogsz még rólam, és az adott szó kötelez. De ne gondold, hogy kényszerből írok, mert nem. Azért teszem, mert szeretném, azt hiszem, bár maga a szeretet szó is furának cseng számomra mostanság. Olyan jó lenne, ha ezt pontosan le tudnám írni neked, mert számodra nehéz lehet ezt elképzelni és megérteni, nekem viszont nehéz ezt megfogalmazni. Olykor nagyon is helyénvaló az „élőhalott” kifejezés ránk, még ha gyakorlatilag nincs is így, mert az érzelemmentes napok, amolyan zombi állapotban telnek.

Na de elég legyen ebből a siránkozásból, mesélj, hogy veled mi van! Na jó, igazából tudok szinte mindenről, mert azért én titokban követtem a tevékenységeidet, remélem nem haragszol érte! :) Csak tudni szerettem volna, hogy minden rendben van-e veled.

Clara-val nem olyan rég óta ismerjük ám egymást, mert mint tudod, nem egy oldalon állunk, illetve ez helytelen megfogalmazás, mert egy oldalon, csak nem egy csapatban. Én F-hez tartozom, nem is tartozhatok máshová, hiszen ő „teremtett” és adott nekem új életet. Ő pedig a Tanács alá tartozik, ezáltal pedig én is. Clara kivált, ezért ő egy ideig Független lett, azonban már egészen más feladata van.

Ja, majd el felejtettem, nagyon jó lett az új blog oldalad! Merthogy azt is megnéztem ám!

Sajnos nekünk elég sok mindenről hallgatnunk kell, illetve a legtöbb dologba engem például be sem avatnak.

Én még nagyon ifjúnak számítok a családban, és még előtte bizonyítanom is kell a megbízhatóságomat és a hűségemet, mert a Tanács érthetően elég bizalmatlan az újakkal szemben. A régiekkel szemben is.

Viszont amíg Clara feladata nem változott meg, addig elvitt engem is néhány olyan helyre titokban, amiket csak kevesen láthattak eddig! Persze erről sem beszélhetek, és így elég fura lesz kommunikálni veled. Mármint tudom, hogy tele vagy kérdésekkel, és bár mindegyikre nem hiszem, hogy tudom a választ, azért egy-kettőre biztosan válaszolnék, ha lehetne.

A dolgaidról ugyan tudok, de arról nem, hogy mi jár a fejedben, úgyhogy kérlek, oszd meg velem, mert tényleg tudni szeretném, hogy vagy!

Most kapásból nem is tudok mit írni még, megvárom inkább a válaszodat előbb. Legyenek szép napjaid addig is, amíg ismét írok!

Első levele által sok mindent megtudtam ismét. Bizonyára nem írta volna le, ha nem tudhatnám ezeket.

És igen, valóban rengeteg titkos, föld alatti létesítmény található mindenfele, sőt behálózzák a Földünk mélyét a barlangrendszerek, melyek, talán mondhatom hogy egyfajta elágazó érhálózatot hoznak létre. Sok-sok barlangrendszer, amelyeket csak esetleg nem olyan régen fedeztek fel az emberek, vagy megemlíthatném a Piromisok alatti titkos barlangokat is. Milyen szuper helyek ezek, akár a kormányoknak, akár Idegeneknek akár a Vámpíroknak.

  Tehát E. mindig figyelgetett, vagyis egem mindig mindenki csak figyel... ez vajon jó vagy sem? Azt tudom, hogy Ők miért. Mert túl sok infót tettem közzé anno a topikban is, és tudták jól, hogy milyen jó képességeim vannak a kutatásra, és ami fő, a találásra is.

Mindenesetre jó volt ismét kapcsolatban lenni vele, így sejtettem, hogy még inkább letisztulnak majd a dolgok a számomra.

Ekkorra már többször is előtérbe került a "kereső" mivoltom és reméltem, hogy ő arra is megadja majd a választ, konkrétan mit is akar ez jelenteni.

Jó hosszú levelet írtam neki, amikben sok kérdést tettem fel, és egy hónap elteltével jött is a válasza.

-Persze hogy nem felejtettelek el, hogyan is gondolhattad, csak azt sajnálom, hogy nem tudtam már sokkal előbb felvenni veled a kapcsolatot és hogy csak ritkán jutok netközelbe a válaszadáshoz!

Annyi mindent írtál, nem is tudom, hol kezdjem a megválaszolást, de azt hiszem haladok szép sorjában, úgy talán átláthatóbb lesz nekem is.

Azt írtad, hogy nem igazán szereted az életed és sok a gondod, sőt mások is hozzád fordulnak a gondjaikkal, amiket te nem tudsz megoldani, de hidd el, nem is kell!! Gondok mindig voltak és lesznek, mert nélkülük nem teljes a „tapasztalás”. Rossznak hisszük őket, de nem azok. Előre visznek az úton, amin haladnunk kell, de nem várom el, hogy ezt megértsd, mert korábban én sem voltam rá képes! A lényeg, hogy mindenkinek saját magának kell megoldást találnia a problémákra, mert megoldás mindig van, csak meg kell értenünk az adott problémát, sőt el kell fogadnunk azokat, és akkor ki fog rajzolódni a megoldásuk is!

Érdekes hogy azt írtad, hogy sokszor világgá mennél, vagy magányba vonulnál, mert egy csomó más ember is így érez. Valahol szerintem mindenki érzi, hogy nem ide tartozik.

Kérdezted, hogy mi miért vagyunk. Hát erre elég nehéz válaszolni, tekintve hogy mi is egy kísérlet végeredményeiként kerültünk erre a bolygóra, mint egyfajta Super Homo sapiens, de aztán találtunk magunknak célokat, kihasználva egyes képességeinket.

Egy másik leveledben kérdezted, hogy találkozhatunk-e valaha. Bárcsak tudnám erre a választ! Nem szeretnélek hitegetni, mert az nem sokkal jobb a hazugságnál, inkább azt mondanám, hogy ha tudok, úgyis kerítek rá módot, ha pedig nem, akkor a halálos ágyadnál mindenképpen számíthatsz rám! De annál Clara is ott lesz, ezt biztosra veszem.

Kérdezted még, hogy milyenek a napjaim. Rengeteget utazok keresztül-kasul az egész világon! Sajnos voltam már szemtanúja nagyon sok rossz dolognak, és nagyon szomorú sorsoknak is. Ezért is gondolom, hogy bár mindenkinek a saját gondja a legnagyobb, én mégis azt mondom, hogy azok eltörpülnek ezekhez képest.

Amikor a halál az egyetlen segítség a gondokra, akkor azt mondhatom, hogy ott tényleg nagy a baj. Tudod a legrosszabb talán az, hogy nem avatkozhatunk bele más fajok életébe, ahogyan az emberek sem avatkozhatnak bele a természet rendjébe. Azzal megbolygatnánk a „sorsfonalukat”. Megértettem azt is, hogy „Albertnek” miért kellett meghalnia.

Ő túl sok sorsfonalat bogozott össze már azzal, hogy törvénytelenül segített másokon. A donorsági szerződés ugyanis, nem egy átlagos szerződés! Erről is csak nagyvonalakban tehetek említést neked, de szeretném ha nagyjából lenne fogalmad róla. Ismered a mondást, hogy szerződést kötött az ördöggel? Lényegében itt is erről van szó, csak az ördögöt nem negatív értelemben kell venni! Sohasem abban kellett volna, csak ezt is úgy elferdítette a vallás, hogy ezen mindig nagyon felháborodok!!!

De maradjunk a szerződésnél, mielőtt még megölnék valakit. Ez a szerződés, Univerzális szinten köttetik, egyfajta vérszerződés, mely annyit tesz, hogy az illető személynek akivel megkötik, a sorsává válik, beépül a sorsfonalába, így nem lesz rajta sem csomó, sem szakadás a későbbiek folyamán. Jaj, ezt nem nagyon tudom neked érthetőbben leírni, de talán a görög mitológia a segítségedre lehet a megértésében. Albertnek nem volt sem joga, sem felhatalmazása ahhoz, hogy ilyen szerződéseket kössön, így a jó szándéka végül tragédiába torkollott. Kicsit talán fanatikus is volt e téren, mert sokadszori figyelmeztetésre sem lehetett jobb belátásra téríteni, így nem maradt más számára, csak a halálbüntetés.

Képet sajnos nem küldhetek magamról, de tévedsz, már nem teljesen vagyok olyan, mint voltam. A csontozatom átalakulása során, változtak a vonásaim is. Karakteresebb lett az arcom, és más lett a testalkatom is.

Az utolsó leveleddel kapcsolatban először is egyáltalán nem baj, hogy az eredeti nevemen hívsz, mert ha azt vesszük, elég gyakran kell változtatnom a nevemet, még a végén teljesen belekeverednél!

Én látom a vámpírlét jó oldalait is, ne értsd félre, csak néha eszembe jut, hogy miket hagytam ki emberként, amiket már sohasem tapasztalhatok meg, és ez bánt egy kicsit. Viszont annyi minden van, amit így igen!! Ez azért vigasz a számomra. Itt mindjárt meg is említeném a Holddal való jelenlegi viszonyomat, amiről ódákat tudnék zengeni ha lehetne!! Amikor azt írtam, hogy utazgatok a világ minden pontjára, akkor azt értsd úgy, hogy A VILÁG MINDEN JÁRHATÓ ÉS LÁTOGATHATÓ PONTJÁRA!!! Ebbe pedig bizonyos égitestek is beletartoznak. Bizony, nem csak egy! Több lakott bolygó van, mint gondolnád!!! És mennyire elferdítették ezeket is az embereknek!! Annyi dühítő dolgot tapasztalunk meg vámpírként, hogy nem is csoda, hogy ez a legerősebb érzelem bennünk az első időkben!

Most inkább írok néhány sort arról, hogyan érzékelünk mi, mert ezt is kérdezted. Először elképesztően furcsa volt, hogy minden ilyen intenzív! Ti nem is tudjátok igazán, milyenek is a színek! Emberi szemmel egészen más! Nézzük csak, mihez is tudnám a leginkább hasonlítani úgy, hogy számodra is érthető legyen. Ha netán egyszer egy médiaboltban jársz, keresd meg a legmodernebb, legszebb képet sugárzó TV készüléket. A LED technológiás azt hiszem megfelelő lesz, de abból is a legélesebbet! Káprázatos színek, éles kép, tökéletes hangzás. Tyűű, elmehetnék értékesítőnek!

A lényeg, hogy ebből megközelítőleg láthatod, hogyan látok én! Ami viszont ennél is sokkal érdekesebb az az, ahogyan az embereket látom! Őket, ahogyan az összes többi élőlényt, leginkább színekben látjuk, a bioenergiájuk színeiben. Nagyon érdekes, mert az aurájukhoz képest, szinte elmosódik maga a test és az arc. Ezt látjuk alapból, amin aztán tudunk finomítani a különböző látásmódokkal. Fókuszálunk, élesítünk, pont mint egy fényképezőgép! Láthatjuk az adott élőlény érhálózatát és hőtérképét, ami az éjszakai látásban is segít. A ragadozó állatok látnak hasonlóan. A szaglásunk nagyon fejlett, ezért messziről érezzük egymás és egyéb élőlény jelenlétét. Minden élőlénynek van egy rá jellemző „szaga”, ami alapján meg lehet különböztetni. Olyan mint az ujjlenyomat, nincs belőle két egyforma. Viszont a bőrünk, szinte érzéketlen a külső behatásokkal szemben, mintha a bőrben lévő receptorok nem működnének. Nem érzékeljük sem a hideget, sem a meleget.

És legvégül még annyit, hogy igen, A. biztosította számunkra a kapcsolatfelvétel lehetőségét!! Egyetlen részlet sem kerüli el a figyelmedet!

Sajnos nem tudom, hogy mikor tudok ismét írni neked, ezért csak a türelmedet és a megértésedet tudom kérni, és hogy ne haragudj rám ezért. Tudom, hogy nehéz dolgot kérek, de nem tehetek mást.

Ölellek és bízom benne, hogy még kapcsolatban maradhatunk a későbbiekben is!

Lássuk csak, ez a levelecske miféle információkkal szolgált. Többségükkel ugyan már tisztában voltam, csak esetleg nem ennyire részletesen. Gondolok itt a látásukra. Az nem volt újdonság, hogy kitűnően látnak, nagy távolságokra is, sőt a sötétben is, de hogy az auránkat is látják, na ez kissé új volt számomra. Viszont így azt hiszem nem is csoda, hogy mind a hangulatunkat letudják rólunk olvasni, mind a szándékainkat, esetleg akkori lelki állapotunkat, sőt, akár az egészségi állapotunkat, stb...

És, ha egyszer szagot fogtak, nos, akkor bárkit bárhol megtalálnak.

Természetesen ekkorra már azzal sem mondott újat, hogy több lakott bolygó is van, azonban hogy ezek konrétan melyek is, arra sajnos nem tért ki. Én magam pedig csak néhányról tudok.

 A későbbiekben rákérdeztem erre is, illetve arra, hogy ugyan már mégis hogy a csudiba jutnak el más bolygókra. Ki ne lenne erre kíváncsi? Ahogyan az is ott motoszkált a fejemben, hogy is van ez az Univerzumi izé...

A helyzet úgy állt, hogy ronda vénasszony leszek, mire egyáltalán láthatom Őt... hát ez aztán remek hír igazán. De sebaj, arra amúgy is annyi minden megváltozik, hogy ki tudja, talán soha nem is leszek ronda vén banya.